Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Pillanatok alatt tűnnek el az ujgurok több száz éves temetői Kínában

2020. január 2./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

Több mint száz ujgur temetőt semmisített meg Kína az elmúlt két évben - írja a CNN, melynek munkatársai egy hónapot töltöttek azzal, hogy műholdfelvételek elemzésével és ujgur források segítségével feltárják a Kínában elnyomott kisebbségként élő, javarészt muszlim vallású ujgurok temetkezési helyeinek megfogyatkozását.

Az ujgur temetők eltűnéséről korábban már az AFP is beszámolt. A hírügynökség tavaly októberi riportjában azt állították, hogy 2014 óta legalább 45 temetkezési hely tűnt el. A CNN most további 60 temető eltűnését fedezte fel.

A KÍNAI KORMÁNY AZ AMERIKAI LAP MEGKÉRÉSESÉSRE NEM TAGADTA A TEMETŐK FELSZÁMOLÁSÁT.

 

Egy megsemmisített ujgur temető romjai a Hszincsiang tartomány területén található Shayar területén 2019 májusában.

A kínai külügy egy közleményben ugyanakkor azt állította, hogy a kínai kormány minden kisebbség számára biztosítja, hogy megválaszthassa a temetkezési helyét illetve a temetkezése módját. Egy konkrét esetben pedig várostervezési okokra hivatkozva egy ujgur temető "áthelyezéséről" számoltak be hivatalosan.

A temetőknek különleges jelentőségük van az ujgur kultúrában, ezek ugyanis több generációt összekötő találkozási pontokként a falusi élet központjainak számítanak - állítja a CNN beszámolója. Szakértők és emberjogi aktivisták szerint Kínában most mindössze néhány hónap leforgása alatt tüntettek el megannyi több száz éves ujgur temetőt.

A CNN cikkében megszólal egy ujgur költő, Aziz Isa Elkun, aki a családját hátrahagyva csaknem 30 évvel ezelőtt menekült el Hszincsiangból, abból a Kína észak-nyugati részén található tartományból, amit javarészt ujgurok laknak. Elkun azt mondja,

MÉG TELEFONON SEM TUDJA TARTANI A KAPCSOLATOT A KÍNÁBAN ÉLŐ ANYJÁVAL.

A nőt ugyanis minden alkalommal felkeresi a rendőrség, ha kapcsolatba lép a fiával. Mivel Kínában nemkívánatos személynek számít, a költő az apja temetésére sem tudott hazamenni, ezért Google Earth segítségével "látogatta meg" időről-időre az apja sírját egészen tavaly júniusig. Akkor ugyanis eltűnt a műholdképekről az a temető is, ahol Elkun apját eltemették.

 

Két nő díszít egy sírt egy ujgur temetőben Hotan külvárosában, Kína északnyugati részén, Hszincsiang tartományban 2019 májusában.

Elkun nem tudja, hogy mi történt az apja maradványaival, de nem mer kapcsolatba lépni a rokonaival, mert nem akarja a nyakukra küldeni a kínai rendőrséget. Attól is tart, hogy a Kínában élő családtagjain torolják meg azt, hogy az ujgurok helyzetéről beszél a nemzetközi médiának. A költő ugyanakkor úgy érzi, nem maradt más választása, muszáj felszólalni,

SZERINTE UGYANIS HSZINCSIANGBAN JELENLEG "KULTURÁLIS NÉPIRTÁS" ZAJLIK.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Kína sikeres terrorellenes harcként számol be arról, ami jelenleg a jelentős részt muszlim ujgurok lakta nyugati tartományában zajlik. A helyiek és nyugati újságírók beszámolói szerint ugyanakkor Hszincsiangban a vallási kisebbség erőszakos asszimilációja és elnyomása folyik, amit brutális rendőri fellépés, digitális diktatúra kiépítése, és a lakosság jelentős részének koncentrációs táborokba zárása kísér. A külvilágot a jelek szerint mindez mégis hidegen hagyja.

Csatári Flóra Dóra

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb