Peking nem nyitna vitát a Dél-Kínai-tenger szigeteinek hovatartozásáról

2010. július 30./MTI/TibetPress

Kína megerősítette, hogy "vitathatatlan szuverenitással" rendelkezik a Dél-Kínai-tenger szigetei és a környező vizek felett, s ellenzi, hogy szigetvitáit nemzetközi szintre emeljék - derült ki a védelmi tárca szóvivőjének pénteki tájékoztatóján.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azon korábbi megállapításához, miszerint Washingtonnak nemzeti érdeke a Dél-Kínai-tenger szigeteinek térségében a szabad hajózás lehetőségének megőrzése, és kész a kérdés többoldalú tárgyalásos megoldásában közreműködni, Keng most röviden leszögezte, Kína "vitathatatlan szuverenitással" rendelkezik a Dél-Kínai-tenger szigetei és környező vizei felett. Elhangzott: Kína ellenzi a kérdés nemzetközivé tételét, s a nemzetközi törvények alapján tiszteletben kívánja tartani az "érintett országok" szabad hajózását és légtérhasználatát.

Clinton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) múlt hétvégén tartott hanoi regionális biztonsági konferenciáján elhangzott beszédével határozott tiltakozásra késztette Pekinget. Az eddigi hivatalos megnyilatkozásokból világos, hogy Kína nem kér Amerika közvetítéséből és kétoldalú tárgyalásokkal óhajtja rendezni vitáit, akkor, ha annak eljön az ideje. A kínai közvéleményt hűen tükröző kínai média szintén ingerülten utasította el a "beavatkozási kísérletet".

Kína januárban a Tajvannak szánt 6,4 milliárd dolláros fegyvereladások miatt részben felfüggesztette az Egyesült Államokkal fenntartott katonai cserekapcsolatait, s az elmúlt hat hónapban minden - korábban tervezett - magas szintű látogatás elmaradt. Keng, a nemzetvédelmi minisztérium szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít a kapcsolatoknak, de most az Egyesült Államoknak kell kedvező körülményeket teremtenie azok fejlesztéséhez.

A kínai és az amerikai hadseregek közötti vészjelző üzenetekre akkor kerül sor, amikor egyrészt mindkét részről alapvető bizalomhiány mutatkozik a másik fél irányában, másrészt az Egyesült Államok és Dél-Korea négynapos közös hadgyakorlatot tartott Kína partjainak szomszédságában és bejelentette, hogy további hasonlókra készül. Kína ezzel egy időben éles haditengerészeti, légvédelmi gyakorlatot tartott hadihajókkal, tengeralattjárókkal a Dél-Kínai tengeren.

A kínai központi televízióban a kínai hadsereg (PLA) vezérkari főnöke, Csen Ping-tö (Chen Bingde) azt mondta, hogy a hadseregnek "szoros figyelemmel kell lennie a helyzet és a feladatok változására, és jól fel kell készülnie a katonai konfliktusokra". Li Csie (Li Jie) haditengerészeti kutatásokkal foglalkozó szakértő a China Daily című lap pénteki számában úgy vélte, Peking világossá tette eltökéltségét az ország területének védelmére nem csak a diplomáciában, de katonai erejének demonstrálásával is. Li szerint egyértelművé vált, hogy a Dél-Kínai-tenger Kína alapvető érdekeltségi területeinek egyike. Ezt támasztja alá az is, hogy sajtóértesülések szerint James Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes tavaszi kínai látogatása alkalmával vendéglátói már világossá tették: Tajvan és Tibet mellett a Dél-Kínai-tenger ügye is az ország alapvető érdekeltségi körébe tartozik.