Paradicsom Szkítiában 2

2011. április 1./MTI/barikad.hu/TibetPress

A buddhista földi paradicsom, vagy ahogyan az iratok emlegetik, Sambala őseinknek, a szkítáknak a lakóhelyén feküdt évszázadokkal ezelőtt.

A béke szigete

A nyugat-európai kutatók a 19. század második felétől a keleti lovas népek, tehát a mi őseink ellen valóságos rágalom hadjáratot indítottak és műveikben a művelt ősi nép ősi hagyományát elferdítve tanulatlan barbároknak ábrázolták őket. Szerencsére a keleti források úgy ismerték rokonainkat, mint a béke és igazságosság népeit, akik ősi műveltségükkel gazdagították a világot. Így volt ez a buddhizmus esetében. Nemcsak Buddhát tekintették szkíta eredetűnek, hanem leírták, hogy a földi paradicsom, a Sambala őseink földjén virágzott.

A hegyeken túl

A Sambala történetet a nyugati világgal a magyar Kőrösi Csoma Sándor ismertette meg, aki a régi buddhista szövegek olvasásakor találkozott ezzel a mitikus hellyel. Ő a történeti Horaszánba helyezte a földi paradicsomot, melyen a mai Afganisztánt kell értenünk. Fontos megjegyeznünk, hogy egyes arab források a magyarok egyik szállásterületét is éppen oda helyezték!

Nagy keletkutatónk követői egyetértettek azzal, hogy valahol a történeti India határvidékén kell keresni ezt a csodás helyet, így volt, aki a mai Kandahárba, vagyis az afgán-pakisztán határvidékre helyezte Sambalát, a buddhizmus központját. A korai buddhista szövegek, valamint az azokból merítő mongol krónikák úgy tudják, hogy a mitikus hely, a földi Paradicsom egykoron Közép-Ázsia szívében, magas hegyektől északra feküdt, ami igazolja a fenti feltevést.

Híres harcosok

A vidék az igazság és béke földje volt és onnan indultak el az égi küldetéssel megáldott uralkodót, hogy időről időre legyőzzék a gonoszt és ismét békét teremtsenek a világban. A harciasság jól megfért a nagy keleti vallás filozófiájában. Sőt, a buddhista iratok ezeket a kánokat „kerékforgatónak” ismerik és mindig csak elismerően szóltak róluk. A sok népet egyesítő, a világban békét teremtő uralkodókat, többek között a nagy Dzsingisz kánt is a buddhista egyház szentjei közé sorolta.

Egy Sambala központ

A 19. század reformer szerzetes, Danzan Ravdzsá a Góbi szívében, a mai Mongólia területén létrehozott egy központot, melyet Sambalának nevezett el. Elsődleges célja az volt, hogy tanítványaival mindig ott találkozzon. A helyieknek sokszor gyógyulást hozó hely ma már zarándokhellyé vált és sok mongol, de külföldi turista keresi fel. Néhány kutató, köztük a térségben sokat utazó Nicholas Roerich, a 20. század első felében úgy gondolta, hogy ott, a hatalmas sivatagos Góbiban lehetett egykoron a földi paradicsom.

OB

barikad.hu