Őszentsége a Dalai Láma felhívása valamennyi kínai szellemi testvérünkhöz

2008. április 24./New York/TibetPress

FELHÍVÁS VALAMENNYI KÍNAI SZELLEMI TESTVÉRÜNKHÖZ

Ma személyesen szeretnék felhívást intézni valamennyi kínai szellemi testvéremhez, mind a Kínai Népköztársaság határain belül, mind kívül – különösen Buddha követőihez szólnék. Ezt buddhista szerzetesként és nagyra becsült tanítónk, Buddha tanítványaként teszem. Korábban már szóltam a kínai társadalomhoz is.

Most egy sürgető humanitárius ügyben fordulok hozzátok, lelki testvéreim. A kínai és tibeti nép osztozik közös szellemi örökségén, a mahajana buddhizmuson. Imádjuk az együttérző Buddhát – Guan Yin-t a kínai hagyomány és Csenrézi-t a tibeti hagyomány szerint – és valamennyi szenvedő lényhez, mint legmagasabb szellemi ideálhoz, együttérzéssel fordulunk. Továbbá, amióta csak a buddhizmus virágzott Kínában – már azelőtt, hogy az Indiából Tibetbe érkezett volna – mindig is tisztelettel tekintettem a kínai buddhistákra, mint idősebb lelki testvéreimre.

Mint már sokan tudjátok, az idei március 10-vel tüntetések sora vette kezdetét Lhászában és Tibet számos más területén. Ezek kiváltó oka a tibetiekben gyökerező mély harag a kínai kormány politikájával szemben. Mélyen elszomorít a sok haláleset, mind a kínai, mind a tibeti oldalon. Rögtön kértem a kínai és a tibeti hatóságokat, hogy fékezzék meg az eseményeket. Különösen a tibetiekhez fordultam, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

Sajnos a világ vezetőinek, civil szervezeteinek és neves világpolgárainak – köztük kínai tudósoknak – kérése ellenére a kínai hatóságok brutális cselekedetekhez folyamodtak a fejlemények kezelése érdekében. Az események során sokan meghaltak, megsérültek, és számos tibetit letartóztattak. A megtorlás továbbra is folytatódik, különösen szerzetesi szervezeteket vesznek célba, melyek eredetileg az ősi buddhista tudomány és hagyomány tárházai. Sok ilyen kolostort körülzártak. Jelentéseink vannak arról, hogy sok fogvatartottat megvertek és kegyetlenül bántak velük. Ezek a megtorló intézkedések valószínűleg egy hivatalosan irányított szisztematikus politika részét képezik.

Komolyan aggódom a tibetiek sorsa miatt, hiszen nem engednek Tibetbe egyetlen nemzetközi megfigyelőt, újságírót vagy akár turistát sem. Számos sérült, akik a megtorlás során sérültek meg, különösen a távoli területeken, nem mernek orvosi ellátást kérni, mivel tartanak a letartóztatástól. Megbízható források szerint sokan a hegyekbe menekülnek, ahol sem élelemhez, sem szálláshoz nem jutnak. Azok, akik továbbra is otthon maradtak, állandó félelemben élnek, hogy ők lesznek a következők, akiket letartóztatnak.

Mély fájdalmat okoz a folyamatos szenvedés. Nagyon aggódom, hogy végül hova vezethetnek ezek a tragikus események. Nem hiszem, hogy erőszakos intézkedésekkel elérhető lenne bármiféle hosszú távú megoldás. A legjobb megoldás a tibetiek és a kínai vezetés közötti párbeszéd révén érhető el, amelyet már régóta javasolok. Ismét biztosítottam a Kínai Népköztársaság vezetését, hogy nem követelek függetlenséget. Amit szeretnék, az egy széleskörű autonómia a tibeti nép számára, mely biztosítaná a buddhista kultúra, a tibeti nyelv és egyedülálló népi identitásunk hosszú távú fennmaradását. A gazdag tibeti buddhista kultúra egy nagyobb kulturális örökség része, mégpedig a Kínai Népköztársaságé, amelyből kínai testvéreink is részesülhetnek.

A jelen krízis fényében mindnyájatokhoz fordulok, hogy követeljétek a brutális megtorlások azonnali befejezését, valamennyi letartóztatott szabadon engedését, és a sérültek azonnali orvosi ellátását.

A Dalai Láma

Hamilton, New York
2008. április 24.