Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Ősi település a hunok hazájában

2012. január 12./OB/TibetPress

A Kínához tartozó Belső-Mongólia Autonóm Tartomány keleti csücskén, Horcsin járásban, alig 15 kilométerre Tongliai modern városától hatalmas újkőkori településre bukkantak a régészek, melynek korát hétezer évesre becsülték.

A szenzációs leletre egy vasúti építkezés során találtak. A sajtónak nyilatkozó régészek elmondták, hogy már az elmúlt év májusában kiderült, hogy a 17 hektárnyi területen ősi település körvonalai rajzolódnak ki. Már 2010-ben megkezdődtek a feltárások, melyek a tavalyi évben is folytatódtak. Az ásatást a Belső-Mongol Régészeti Intézet munkatársai és a Csilin Egyetem Határmenti Régészeti Központ munkatársai végezték. A kutatók eddig 4000 négyzetméternyi területet tártak fel és ott a földből 43 lakóház maradványa, 6 sír és 33 urna látott napvilágot, továbbá a falu mellett húzódott gyűrűs árok is előbukkant. A telep korát Kr. e. 5500 körülire helyezték. A lakóházakból majdnem ezer különlegesen megmunkált tárgy került elő, ezek között voltak kerámiák, kőeszközök, csontok, kagylók és néhány még értékes jáde eszköz is előkerült.

Ősi házak nyomában
A települést egy gyűrűs árok vette körül, mely 60-80 centiméter mély lehetett. A védelmi vonalat talán vadállatok elleni védekezésül alakíthatták ki, esetleg ezzel akarták jelezni más nemzetségek számára, hogy hol húzódik a falu határa. A régészek a telepet Haminak nevezték el és ott hét, majdnem teljesen épen megmaradt tető faszerkezetre leltek. A szenzációs lelet azért maradhatott ránk, mert a házakat tűz pusztította el és a kissé elszenesedett épületet lakói elhagyták, így az összeroskadt romok között jól konzerválódtak a fa részek. A régészek megállapították, hogy Hami telep lakóépületeit félig földbe vájták. Ezt a fajta lakóház típus később a szkíta és hun népeknél tűnik fel, de hasonlókban éltek őseink is az Árpád-korban. Ilyen háztípus nem fordul elő kínai területen. A régészek megállapították, hogy a falu lakói a lakóházakat jól megtervezték és azokat hol sorba, hol csoportokba rendezték és általában északkelet-délnyugat irányba tájolták őket. A házak lekerekített négyzet vagy lekerekített téglalap alakot formáztak. A házakban, valamint az udvarban talált háztartási eszközök vizsgálata nyomán a régészek kiderítették, hogy a településen élők egyszerre foglalkoztak földműveléssel, halászattal és vadászattal.

Kemence a központban
A különös formájú házak bejáratát ajtó védte a külvilágtól és a ház közepén egy kör alakú kemence állt. Belsejében hamun kívül állati csontok maradványait találták meg.  Talán a híres észak-kínai kang-nak nevezett kemencének ez lehetett az elődje. Hasonló formájú kemencére a Bajkál-tó melletti hun városban, Ivolgában bukkantak.

Halott a házban
A lakóházakban kis kupacok alatt emberi csontvázak hevertek, majdnem száz házban fordult elő ilyesmi, ami arra, hogy nem féltek a halott szellemétől, hanem az elhunytat a közösség egykori lakóhelyén temette el. Az ősi közösség már külön, temetőben is elhantolta halottait, hol urnákban, hol pedig a földben.   

Az isteni kő
A régészek jáde tárgyakat is találtak, valószínűleg ők voltak a település vezetői. A csodálatos követ más, észak-kínai újkőkori közösség előkelő tagjai birtokolhattak. A jádét minden bizonnyal a közelből bányászták, a Belső-Mongóliához közeli Liaoning-tartomány ugyanis több ezer éve a jáde bányászat központja. A legtöbben úgy vélik, hogy ez a különleges kő már a legkorábbi kínai civilizáció jelképe volt, valójában újkőkori előzmények után csak a Kr. e. 17-11. században regnáló Sang-dinasztia idején vált divatossá, előtte talán a mai Észak-Kínában tanyázó sztyeppei népek elődei használhatták azt mágikus és gyógyászati célokra. Az első jáde fegyverek és díszek a Sárga-folyó környékén 7-8 ezer évvel ezelőtt megjelentek. A régi népek úgy tartották, hogy ez a mágikus kő közvetít az égi és a földi világ között, ezért sokkal többre tartották, mint az aranyat vagy más drágaköveket.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb