Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Ősi kemencék nyomában

2011. március 7./OB/Barikád.hu

A kemence építése és használata a magyarság legrégibb épített örökségei közé tartozik. A finnugristák erről a számunkra fontos használati és szakrális tárgyunkról is különös elméleteket gyártottak.

A nyelvészek a kemence szavunkat szláv eredetűnek tartják, állítólag a szláv kamen, vagyis a kő szó származéka, mely a honfoglalás előtt került a nyelvünkbe, de az alföldi kemencék kialakulását csak a 15. századra teszik! Zavaros magyarázatuk szerint a szó a keleti szláv nyelvből ered, máshol viszont azt állítják, hogy a mi kemencénkhez hasonló kifejezés csak az északi (!) szlávban található, ahol fürdőmedencét jelent.

A szó eredete

Az ellentmondásos elméletek után nézzük a tényeket! Először mi is vizsgáljuk meg ezt a fontos műveltségi szót. Nem túl valószínű, hogy egy olyan fejlett szkíta-hun örökséggel rendelkező társadalom, mint a magyar meglegyen ételkészítési eszköz nélkül. A kő, valamint a „szláv” kamen szóhoz valóban van köze a kemencénknek. De régen nem követ jelenthetett, hanem talajt, vagy földet, ahová az építményt lesüllyesztették és később pedig vályogból, agyagból készítették a meleget adó építményt. Talán a legközelebbi rokon kifejezés a hun alapú mongol nyelvben meglévő „körü” szó lehetett, mely máig talajt és földet jelent, és ennek egyik kései változata lehet a kő, illetve a szláv kamen, utóbbit a szkítáktól és a hunoktól vehették át a kelet-európai síkságon elterjeszkedő szláv törzsek.

Ősi ázsiai típusok

Az eddigi ismert leletek alapján a legősibb kemencét Balakotban, az Indus-völgyi civilizáció házaiban találták, nagyjából ötezer évvel ezelőtt. Ugyancsak ilyen ősi építmények nyomait találtak meg Kína egyik legjelentősebb neolit telepén, Banpo faluban, a mai Xian város keleti felén. A fenti két lelet különlegessége, hogy a kemencén kívül még olyan leletek (ősi rováshoz hasonló jelek, jelképek, stb.) kerültek felszínre, melyek az északi, szkíta-hun népek felé irányították a régészek, de a korszakot kutató történészek figyelmét is.

Nemcsak az ősi, bronzkori civilizációs emlékek között, hanem a belső-ázsiai késő ókori hun városokban is találtak kemencét. A Bakál-tó menti Ivolgában egy köztes kemence típus tárult fel, amelyet félig földbe mélyesztettek. A kutatók formai hasonlóságok miatt a kínai házi kemencével, a kanggal hozták összefüggésbe, mely leginkább Észak-Kínában fordul elő, vagyis az egykori hun területeken.

A Kárpát-medencében is már jóval a 15. század előttről kerültek elő kemencék. Többek között az avar korban és a honfoglalás idején találtak földbe mélyesztett sütő helyeket, ami már eleve megkérdőjelezi a szláv átvétel lehetőségét. A Kárpát-medencei földbe mélyesztett kemencének máig megvan a keleti rokon: a Góbi-sivatagban még mindig vannak olyan magányos szállások, ahol a jurtán belül ezt az ősi kemence fajtát használják!

 

OB - barikad.hu

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb