Obama, McCain és Tibet

2008. július 20./The Capital Times/TibetPress

Bush elnök bejelentette, annak ellenére, hogy Kína igen erőszakosan lépett fel a tibeti tüntetések idején ill. támogatta a szudáni és burmai brutális diktatúrát, ő mégis részt vesz következő hónapban a pekingi olimpia megnyitóján.

Ezzel szemben Barack Obama elhatárolódott a személytől, akinek helyébe szeretne lépni. Mikor arról kérdezték, mint elnök, legitimálná-e a kínai kormány jelenlegi cselekedeteit azzal, hogy részt vesz a nyitóceremónián, Obama elmondta: “A folyamatban történt valamiféle előrelépés híján, ill. a Dalai Láma által kinyilvánított fejlemény híján én nem mennék.”

Ez nem az első Tibetet ill. a Dalai Lámát érintő nyilatkozat volt Obamától. Őszentsége egyébként épp a héten látogatott Wisconsinba amerikai utjának keretében.

A szenátus külkapcsolatokért felelős bizottságának egyik tagja egy külpolitikai beszédében márciusban elmondta, hogy az emberi jog területén történő fejlődés az Egyesült Àllamok központi célkitűzése kell, hogy legyen. Továbbá nyomatékosan kihangsúlyozta: Azzal kezdhetjük most, hogy felszólalunk a tibetiek emberi jogaiért és a vallásszabadságáért.”

Körülbelül ezzel egyidőben Obama a következőket nyilatkozta: “Ha a tibetiek készek harmóniában élni a többi kínaiaval, akkor a vallásukat és a kultúrájukat tiszteletben kell tartani és védeni kell. Tibetnek tényleges autonómiát kellene élveznie.”

Miközben Obama megválasztása egyértelmű törést hozna a Bush-féle vezetés – és a korábbi Clinton-adminisztráció elkötelezettségeiben – a többség továbbra is a republikánus John McCain mellett foglal állást.

Kétségkívül McCain sokkal érzékenyebb a Kínában folyó emberi jogsértésekre, mint Bush. Idén tavasszal, mikor a kínaiak igen brutálisan avatkoztak be a tibeti tüntetésekbe, az arizónai szenátor kiváló nyilatkozatot tett.

“Helytelenítem a kínaiak erőszakos beavatkozását és a Tibetben folyó folyamatos elnyomást, pedig a tibetiek cask gyakorolni szeretnék vallásukat és megőrizni kultúrájukat és örökségüket. Figyelmesen hallgattam a Dalai Lámát és meg vagyok győződve arról, hogy ő a béke embere, aki kifejezi a tibetiek reményeit és törekvéseit. Ezúton sürgetem a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy kezelje a tibeti zavargások kiváltó okait azáltal, hogy tényleges párbeszédet folytat Őszentségével, a Dalai Lámával egy szélesebb körű autonómia megvalósítása érdekében.”

Egyúttal McCain kilátásba helyezte, hogy Peking politikájával szembeni tiltakozása jeléül talán bojkottálja a pekingi olimpia megnyitó ünnepségét.

Az elmúlt hónapokban azonban McCain egyre kritikusabb volt Obamával szemben, aki komoly hangsúlyt helyezett a diplomáciára és az emberi jogok tiszteletben tartására nemzetközi szinten. Mikor Bush bejelentette, hogy részt venne a nyitóünnepségen, McCain nem ítélte el hivatalosan a döntést.

Miközben Obama sokkal keményebb az emberi jogok iránti elkötelezettségében, McCain korábbi nyilatkozatai tudatosságra intenek, hogy mi forog kockán egy Kínával folytatott vitában, ami sokkal messzebbre mutat, mint amit George Bushnál vagy Bill Clintonnál tapasztalhattunk elnökségük idején.

Bush azon döntése ellenére, hogy részt vesz a nyitó ünnepségen, ami bosszantó és kínos, mégis 2008 lehet majd az az év, mikor Amerika kilép a bűnrészesség árnyékából, és ténylegesen elkötelezi magát az emberi jogok mellett.