Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Nyáron befejeződhet Kőrösi Csoma Sándor himalájai szobájának felújítása

2015. február 20./MTI/Hirado.hu/TibetPress

eredeti cikk

Nyáron befejeződhet Kőrösi Csoma Sándor az indiai Zangla egykori királyi palotájában található szobájának felújítása - mondta el az MTI-nek Irimiás Balázs, a Csoma Szobája Alapítvány vezetője, aki arról is beszélt, hogy a projekt keretében magyar önkéntesek építenek iskolát a helyi gyermekek számára.

Még az idén végére érhet az egykor mindösszesen öt falu felett uralkodó zanglai királyok 16. században épült palotájának felújítása, ahol a 19. században Kőrösi Csoma Sándor is több mint egy évet eltöltött a tibeti történelmet és nyelvet tanulmányozva. A 4 ezer méteres magasságban épült palota megőrzésén 2008 óta dolgoznak magyar önkéntesek, a felújítási munkálatok közül gyakorlatilag már csak a magyar felfedező és tudós szobáját is rejtő épületrész van hátra.

Irimiás Balázs elmondta, hogy szándékosan hagyták pont ezt a négyemeletes épülettömböt a munka végére, ugyanis biztosak akartak lenni benne, hogy mire nekikezdenek Kőrősi Csoma Sándor szobájának - amely a munkálatok szempontjából a legnehezebb, legveszélyesebb részén található az épületnek -, már sikerült mindent megtudni a hagyományos helyi építészetről. Ez azért is volt fontos, mivel az önkéntesek kizárólag a környéken hagyományos természetes építőanyagokkal és eszközökkel dolgoztak.

Az utóbbi években az alapítvány segítségével nyaranta kiutazó önkéntesek egy passzív, szolárszerkezetes \"napiskola\" felépítésén is sokat dolgoztak. Irimiás Balázs elmondta: Zanglában - akárcsak a régió többi településén - telente szünetel az oktatás, mivel az állami iskola vasbeton pillérvázas, hőszigetelés nélküli épülete egyáltalán nem fűthető, a környéken viszont akár mínusz 30-40 fok is lehet a hidegebb hónapokban. A kieső oktatás hosszú távon is érzékelteti a hatását a régióban, hiszen nem tud kialakulni egy helyi értelmiségi réteg.

Az új épület az üvegházhatás elvén működik, azaz úgy tervezték, hogy minél több napfény érje a termeket, a meleg pedig a vastag vályogfalaknak és a szalma-hőszigetelésnek köszönhetően a lehető legteljesebben megmaradjon a falakon belül. Az iskola teljes délkeleti fala üveg, így a jól ki lehet használni a környék egyébként a hideg ellenére is napsütéses időjárását. Az építésen kizárólag a helyi építészetben is használt anyagokkal dolgoztak, mivel reményeik szerint így ők is könnyen utánozni tudják a fenntartható építésmódot.

Az első két terem 2013-ra készült el, tavaly pedig újabb két termet adhattak át a környék mintegy 80-100 iskolába járó gyermekének. Irimiás Balázs elmondta, az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek, a helyiek elmondása szerint télen annyira meleg volt az iskolában, hogy többször is szellőztetésre volt szükség.

Az eredeti tervekben csupán a már elkészült négy terem szerepelt, azonban a helyiek arra kérték az alapítványt, hogy bővítsék ki az iskolát további néggyel, mivel így minden osztályra jutna külön tanterem. Az önkéntesek részt vesznek az iskolában folyó oktatásban is: angol nyelvet, illetve angol nyelven más tantárgyakat is tanítanak.

A palota felújítása és az iskola bővítése mellett a csapat több megkeresést is kapott helyi szervezetektől, amelyek arra kérték őket, segítsenek felújítani a környéken található sztúpákat, azaz a legősibb buddhista vallási építményeket. Az alapítvány munkatársai az ilyen típusú épületek felújításából is rendelkeznek már tapasztalattal, hiszen 2011 óta 4 sztúpát újítottak fel hagyományos technikával, többek között tavaly ők hozták rendbe a dalai láma látogatása alkalmából a Himalája legnagyobb történelmi sztúpáját, a ladaki Sej településen található építményt.

Emellett a zanglai palota könyvtárának anyagát is elkezdték feldolgozni, eddig több mint 30 ezer oldalnyi könyvről készítettek nagyfelbontású, olvasható minőségű felvételeket. A fotózott kötetek között nem csupán vallási szövegek, de komoly történeti munkák is találhatóak. Egyelőre azonban nem megoldott a felvételek itthoni feldolgozása, hiszen az alapítvány pénzügyi kerete általában a csoportvezetők nyári munkálatokra való kijutását, és a kinti anyag- és munkaerőköltséget fedezi - mondta el Irimiás Balázs.

Az alapítvány nem szeretné befejezni működését a zanglai palota elkészülte után sem. A tervek között szerepel további napiskolák építése és egy Zangla környékén talált különleges sztúpa felújítása is. A nehezen megközelíthető építmény kisméretű, ezért nem jelentene nagy anyagi költséget a felújítás, azonban egy szakadék szélére emelték, és jelenleg is csúszik lefelé. A sztúpa különlegességét az adja, hogy a belső falai a régió legrégebbi falfestményeit rejtik.
Irimiás Balázs elmondta: fontolgatják azt is, hogy esetleg magyarországi, kárpát-medencei helyszínekre is kiterjesztik az örökségvédelmi munkát.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb