Nyakó szerint vallásháború van kialakulóban

2011. július 31./Gondola.hu/TibetPress

Nyakó István szerint rossz az egyházügyi törvény, mert különbséget tesz az egyházak között: ezért kialakul a vallásháború újabb hadszíntere.

Rossz az egyházügyi törvény, mert különbséget tesz egyház és egyház között, illetve a hívő magyar állampolgárok között a szerint, hogy mely egyház tanait követik - mondta Nyakó István, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

A Diplomáciai "hadüzenet" után, kialakul a vallásháború újabb hadszíntere címmel tartott sajtótájékoztatón a honatya kiemelte: "az új diktátum képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni".

A szocialista képviselő négy kérdést fogalmazott meg az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Lázár Jánostól, a Fidesz frakcióvezetőjétől azt szeretné az MSZP megtudni, hogy "ki volt valójában a törvény beterjesztője, a kormány, a pártszövetség, a KDNP vagy a Fidesz", mert "aki előidézte a bajt, ha tudja, meg is kell oldania". Második kérdésük Lázár János felé az, hogy tartalmilag módosítják-e majd a törvényt.

Orbán Viktor miniszterelnöktől azt kérdezik, hogy Deutsch Tamás fideszes politikus az Egyesült Államok külügyminisztériumi tisztségviselőjének a témában adott válaszát "tekinthetik-e a polgári párt hivatalos álláspontjának", azaz "diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben".

Ugyancsak a kormányfőtől kérdezik, hogy "felhagynak-e a köztársaság demokratikus intézményeinek felszámolásával, és helyreállítják-e a választások előtti állapotot".

Nyakó István annak a véleményének adott hangot, hogy "az éj leple alatt meghozott törvény" meghozatalának napja, július 11-e "vallás- és egyháztörténeti gyásznapként vonult be a magyar jogalkotás történetébe", mert a törvény cinikusan a vallásszabadságról szól, de "paragrafusba foglalja minden magyar állampolgárnak, hogy mit tekinthet vallásnak".

Megfogalmazása szerint az új egyházügyi törvény "kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan", és "a botrányos körülmények között meghozott törvény nemcsak belföldön, de már a tengerentúlon is kicsapta a biztosítékot". Sajtóhírekből úgy értesültek, "már a Fidesz is látja, hogy (...) olyan torzót hozott létre, amelyet módosítani kell" - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a képviselő elmondta: a bíróságnak korábban nem lett volna szabad bejegyeznie a "bizniszegyházakat". Most, hogy az egyházak elismerését az Országgyűlés kétharmados döntésére bízzák, kiteszik őket "a mindenkori politika kénye-kedvének".

Érthetetlennek nevezte, hogy olyan egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húsz évesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg azok, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a húsz éves korhatárt, megkaphatják a bejegyzést.

Harrach Péter: az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak szabad működését

Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad működését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének - hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképből táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelművé tenni - jelentette ki a kormánypárti politikus Nyakó István sajtótájékoztatójára célozva.

Harrach Péter elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás előtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítői számára elfogadható.

A KDNP frakcióvezetője kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét - jegyezte meg. "Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen Aquinói Szent Tamás filozófiáját tanítsák" - fogalmazott Harrach Péter.

Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek működésére a törvény szintén lehetőséget biztosít - mondta Harrach Péter.

Az amerikai államtitkár-helyettes bíráló szavai és Deutsch Tamás fideszes politikus annak kapcsán nyilvánosságra került szalonképtelen reagálása kapcsán Harrach Péter csak annyit válaszolt Nyakó Istvánnak, hogy "nem az a kérdés, hogy frontot nyitunk-e vagy sem, hanem az, hogy milyen szálak kötik össze az illető urat egyes hazai körökkel".