Ninghszia legősibb emléke

2011. július 1./barikad.hu/TibetPress

Az Ordosz nyugati peremén, a mai Ninghszia-tartományban egy kőkori múzeumot alapítottak a kínai hatóságok, hogy bemutassák a löszfennsíkon hagyott kőkori emberi nyomokat. A tartomány egyik legrégebbi régészeti lelőhelye azt igazolja, hogy már több, mint harmincezer évvel ezelőtt is fejlett műveltség virágzott ezen a vidéken.

A lelőhely érdekességei

A múzeumban képekkel és animációval tarkított bemutatókon szemléltetik, hogyan éltek a kőkori emberi közösségek. A lelőhelyet már 1923-ban feltárták, ez volt az első kőkori lelőhely Kína területén. Az elmúlt 90 év alatt többször is végeztek ásatásokat és több mint 50 ezer kőszerszám, száznál is több állatcsont bukkant elő. Néhány kőeszköz és szerszám olyan technikai fejlettségről tett tanúságot, mely felvehette a versenyt a más kontinensen virágzó kőkori kultúrával. Sőt, néhány tárgyat alaposan megvizsgálva megállapították, hogy nagyon hasonlítanak az Európában, a kelet-európai síkságon virágzó kőkori Augrinac-i-hoz. Felmerült annak a lehetősége, hogy a két térség, vagyis Európa és Belső-Ázsia között már a kőkortól létezett kereskedelmi kapcsolat.

Nagy Falak vidéke

A mai Ninghszia Autonóm Tartományt a kínaiak a Nagy Falak vidékének nevezik, hiszen számos védelmi erődöt emeltek a kínai uralkodók, hogy megvédjék magukat az északi hun népektől. A terület nagyon fontos szerepet játszott mind a kínai, mind a hun történelemben.  A Sárga-folyó menti piacokon cseréltek gazdát a két világ termékei, bizonyítottan a Sang-dinasztia (Kr. e. 18-11. század) korától kezdve. Az Ordosz nyugati határának tekinthető Alasán-hegység őseink kedvelt vadászterülete volt, ahol kedvenc állataikat, köztük ágas-bogas szarvast, hópárducot véstek a sziklákra, de láthatunk jurta képeket, vadászati és egyéb életképeket, sőt még ősi nemzetségjelek is előbukkannak. A kínai régészek és történészek úgy vélik, ezen a részen éltek a hunokkal szövetséges nyugati-zsongok (rong). Az általuk hátrahagyott sírokban megfigyelhetjük a tipikus hun részleges lovas temetkezést. A tartomány déli peremén húzódott a nagy nemzetközi kereskedelmi út, a Selyemút és a tartományban sok olyan lelet bukkant elő, mely a nyugati régiókkal való kapcsolatra utal. A tartomány mai fővárosa, Jincsuan (Yinchuan) egykoron a déli hunok városa volt, majd a hun örökséget továbbvivő tangut nép emelt csodálatos kurgánsírokat a környéken. 

OB