Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Nincs itt kérem semmi látnivaló - mondja Kína a Pancsen Láma ügyében/HUNG

2020. május 19./Kuruc.Info/TibetPress


Az eltűntetett XI. Pancsen Láma hat éves kori képe és feltételezett kinézete az elmúlt 25 évnem/TibetPress képarchívum


Kína által, az Uran rendszer szerint megválasztott un. hamis Pancsen Láma/TibetPress képarchívum

Egyetemet végzett, ma már stabil munkahellyel rendelkező, "normális életet" él az a férfi, akit a Dalai Láma huszonöt évvel ezelőtt a pancsen láma reinkarnációjának nyilvánított - jelentette ki kedden Pekingben a kínai külügyminisztérium szóvivője.

A bejelentés válaszként született arra, hogy egy nappal korábban az Egyesült Államok ismét felszólította a kínai vezetést, engedje szabadon a Dalai Láma által kiválasztott XI. Pancsen Lámát.

Gedun Csöki Nyima elvégezte a kötelező tanulmányait, majd egyetemi diplomát szerzett, és elkezdett dolgozni - közölte a külügyi szóvivő, hozzátéve: a most 31 esztendős férfi és családja csak arra vágyik, hogy semmi ne zavarja meg őket "jelenlegi normális életvitelükben". A szóvivő óva intette Washingtont, hogy "a tibeti ügyeket Kína belügyeibe való beavatkozásra" használja fel.

Arról az egykori kisfiúról van szó, akit a Dalai Láma 1995. május 14-én nyilvánított a pancsen láma reinkarnációjának (tibeti buddhista vallási vezetőnek, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóságnak). A tibeti fiú akkor még csak hatéves volt, és három nappal később, május 17-én családjával együtt eltűnt. Nyilvánvalónak tartották, hogy a fiút elrabolták, és azóta ismeretlen helyen tartják a kínai hatóságok, megakadályozandó, hogy a tibetiek őt is Indiába szöktessék.

Mindennek hátterében az áll, hogy Peking saját hatáskörének tartja a pancsen láma kiválasztását. A kínai kormány 1995. november 11-én az akkor ötesztendős, egészen addig Pekingben nevelkedett Csöki Gyalpót nyilvánította a pancsen láma tizenegyedik újraszületésének. Sem a XIV. Dalai Láma, sem a tibeti emigráns kormány nem ismeri el őt a valódi reinkarnációnak.

Az indiai Dharamszalában, a Kashag néven ismert tibeti parlament a tibeti buddhizmus második legmagasabb alakjának tartott fiú eltűnésének 25. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki vasárnap, amelyben megállapította: a XI. Pancsen Láma elrablása és vallási identitásának erőszakos tagadása nem csupán a vallásszabadságnak, hanem az emberi jogoknak a goromba lábbal tiprását is jelenti. "A pancsen láma hagyományosan tanárként és segédként szolgált a tibeti buddhizmus legfelsőbb vezetője, a dalai láma számára" - emlékeztettek a nyilatkozatban.

Az évforduló kapcsán Sam Brownback, az amerikai külügyminisztériumnak a vallásszabadság ügyeivel foglalkozó tisztségviselője a napokban ugyancsak kemény hangú felhívást intézett Pekinghez, hangsúlyozva: "Továbbra is nyomást gyakorlunk a kínai hatóságokra annak érdekében, hogy elárulják, hol tartják fogva (a fiatalembert), és hogy engedjék szabadon. Nem a kínaiak joga kiválasztani a dalai lámát sem, de a következő pápát sem".

A XIV. Dalai Láma és Kína közötti "vallási küzdelem" rituális ellentétekben is megnyilvánul. A tibeti buddhisták szerint a mindenkori dalai láma maga választja meg újraszületése helyét, és hogy kiben fog újraszületni, majd halála után a vezető lámák keresik meg a konkrét személyt, akit a pancsen lámának hatalmában áll felismerni, és később a dalai láma nevelésében és felszentelésében is jelentős feladata van. Fordítva is igaz, a pancsen láma reinkarnációjának megkeresésében a dalai lámának van fontos szerepe, ő nevezi meg az újraszületett pancsen lámát. Kettejüknek tehát kölcsönösen el kell ismerniük egymást a hagyományok szerint.

Peking azonban vitatja ezt az újraszületésre alapozott utódlási rendszert, és magának követeli a jogot a címek adományozására. Ehhez a Csien-lung kínai császár XVIII. század végén elindított gyakorlatára alkalmazza, miszerint egy aranyurnából húzzák ki a jelölt nevét. Így választotta ki az általa elismert pancsen lámát, akinek szakértők szerint fontos szerepet szánhat az idén hamarosan 85 éves XV. Dalai Láma utódjának majdani kiválasztásában.

A viszály valódi tétje azonban nem csupán hitbeli kérdés, hanem Tibet státusának a problémája is. E terület legnagyobb részét ugyanis Kína birtokolja. A XIV. Dalai Láma 2014. szeptemberében egy interjúban figyelmeztetett: "megtagadja, hogy újraszülessen" Kína által ellenőrzött területen. Kína szeparatizmussal vádolja a XIV. Dalai Lámát, aki viszont elutasítja ezt, és állítja, csak valódi autonómiát szeretne elérni Tibet számára.
(MTI nyomán)

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb