Nem világos, mikor válik egy tüntetés békétlenné

2011. szeptember 2./Hvg.hu/TibetPress

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a rendszerváltáskor hozott, az alaptalan állami beavatkozás elkerülésére létrejött gyülekezési szabályok mostanra kontraproduktívak és bizonytalanságot okoznak; tisztázni kell a békétlen tüntetés fogalmát - mondta Kádár András Kristóf egy konferencián Budapesten.

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH) pénteken tartott nemzetközi konferenciát a tüntetések békés jellege fenntartásának új módjairól. A rendezvényen bemutatták a Godiac nemzetközi projektet, amelynek célja, hogy tudományos kutatásokra alapozva politikai tüntetések rendőri kezelésével kapcsolatos új irányokat dolgozzon ki, és az eredményeket széles körben ismertté tegye. Szabó Máté ombudsman elmondta, hogy az OBH is részt vesz a projektben.

A biztos megjegyezte: nem lehet pusztán szakjogászi szempontból gondolkodni a tüntetésekről, amelyek a posztmodern világban globalizálttá és flexibilissé váltak. A londoni zavargásokra utalva azt mondta: a fosztogatók nem hagyományos demonstrálók, nincs mögöttük szervezettség. Emellett egyre terjed a mobilkommunikációs eszközök használata, ami nagy kihívást jelent a rend fenntartása szempontjából, hiszen a szervezők a virtuális világba kerülnek.

Kukorelli István volt alkotmánybíró a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényre reflektálva azt mondta: a jogszabály nem teszi könnyebbé a gyülekezési szabadság jövőjét az alapjog védelmi szintje miatt, hiszen a tétel - mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez - végrehajtásához közönséges törvény is elegendő a kétharmados helyett. Szerinte ez visszalépést jelent. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke ezzel szemben azt mondta: a gyülekezési jog komoly védelmi szintű alapjog Magyarországon, az egyik legtöbbet érintett alapjog a 2006 őszi rendőri túlkapások óta, amely időpont szerinte emberi jogi mélypontnak tekinthető.

Szerinte a testület munkájának köszönhető, hogy 2006 után a gyülekezési joggal foglalkozó nemzetközi emberi jogi egyezmények a rendőrség tudatába is beépültek. A szervezet 2008-ban kezdte meg a működését, és mindjárt szembesültek a gyülekezési jog körüli problémákkal. Példaként jogsértő oszlatást, a joggyakorlat hiányát, a nehézkes kommunikációt, ok nélküli igazoltatásokat és előállításokat említett. Kiemelte azt is: a gyülekezési jog sérülhet a túlzott kordonozási és bejutási procedúra miatt is. Más esetben a tájékoztatás hiányát sérelmezte, amikor az állampolgárokat nem tájékoztatták arról, hol és hogyan zajlanak lezárások.

Nem mindig a tüntetőknek van igazuk - mondta Juhász Imre. Volt, hogy egy látszólag békésen vonuló tömeget igazoltatott a rendőrség, mert tudomásukra jutott, hogy egyesek fel vannak fegyverkezve. Kiderült, hogy egyeseknél valóban voltak Molotov-koktélok. Tüntetők máskor amiatt emeltek panaszt, mert szerintük a rendőrök felszólítás nélkül alkalmaztak könnygázt. A vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a rendőrök saját testi épségük megóvása érdekében cselekedtek, mert motorokkal akartak közéjük hajtani.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke beszédében azt hangsúlyozta: tisztázni kell azt, hogy mikortól válik egy tüntetés békétlenné, hiszen a gyülekezési joggal bírók onnantól kezdve elvesztik a jogukat arra, hogy állami védelmet kapjanak. Mint mondta, ez a kérdés nincs tisztázva a magyar jogban. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint ugyanis békétlen a tüntetés, ha a gyülekezési törvényben felsorolt oszlatási okok közül bizonyos okok bekövetkeznek, például bűncselekményt valósítanak meg, vagy annak elkövetésére hívnak fel, illetve fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg a demonstrálók.

Egy másik döntésében viszont már azt a körülményt is békétlennek ítélte, amikor a tüntetők a kordont rázták, ami viszont nem szerepel oszlatási okként a törvényben. A bíróság így "többletoszlatási" okot kreált, ami erősen problematikus a jogvédő szerint. Hozzátette: vannak olyan békétlen tüntetések is, amelyekhez a gyülekezési törvény alapján nem lehet hozzányúlni - utalt a gyöngyöspatai cigánysoron felvonuló tömegre. Ilyen estben jelenleg az a helyzet, hogy a rendőrségnek meg kell várnia, amíg a jogsértés ténylegesen bekövetkezik, annak ellenére, hogy azt előre sejteni lehetett.

Kádár szerint a nyugat-európai szabályozás ennél jóval rugalmasabb, ott például a közrend védelmére hivatkozva megtiltható egy tüntetés. Hozzátette: kérdés, hogy Magyarországon mekkora bizalom övezi a hatóságokat. Utalt arra, hogy a rendőrség eredetileg megtiltotta a 2011-es melegfelvonulás megtartását arra hivatkozva, hogy ellehetetlenítené a közlekedést. Azt is megjegyezte: szerinte Budapesten csak egy metróalagútban lehetne megtiltani egy tüntetést. Mint mondta, a rendszerváltáskor hozott, az alaptalan állami beavatkozás elkerülésére létrejött szabályok mostanra kontraproduktívak, köztes megoldásra lenne szükség. Szerinte a rendőrség szabhatna előzetes feltételeket, és ehhez gyors bírósági kontrollnak kellene járulnia.

Hajas Barnabás, az OBH osztályvezetője szerint nincs szükség új szabályozásra ahhoz, hogy a tüntetések békés jellege megőrizhető legyen, ugyanakkor új tendenciákra kell felkészülni. Ilyennek nevezte azt, hogy különböző, Nyugat-Európában ismert radikális csoportok jelennek meg magyarországi tüntetéseken, és ezek másfajta kezelést igényelnek. Fontosnak nevezte, hogy a rendőrség tényleges információkkal rendelkezzen arról, kik a tüntetők, milyen társadalmi réteget képviselnek, és mik a céljaik. Szerinte differenciálni kell tömeg és tömeg között, el kell tudni választani a rendbontókat a békés tüntetőktől. Hajas Barnabás - ahogy az előtte felszólaló külföldi előadók is - felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára és hatékonyságára.