Nem nyitják meg ismét a Dalai Láma irodáját Nepálban

IANS – 2007. április 9.http://www.tibet.ca

Nepál maoista gerillái, akik e hónapban csatlakoztak az új kormányhoz, elutasították a Dalai Láma irodájának újbóli megnyitását Katmanduban, arra hivatkozva, hogy az veszélyeztetné a „baráti” északi szomszéddal, Kínával fennálló „jó kapcsolatot”.

„Ez egy igen kényes kérdés, mivel jó kapcsolatunk van Kínával” – nyilatkozta az IANS-nek a maoisták vezetője, Pushpa Kamal Dahal, ismertebb háborús nevén, Prachanda. „Nem akarjuk ezeket a kötelékeket túlfeszíteni.”

„Habár nem telepítjük haza a már nepáli táborokban élő menekülteket, de nem fogjuk engedni, hogy újabb szervezeteket nyissanak (a szabad Tibet kampány nevében), mivel Tibetet Kína integráns részének tartjuk” – nyilatkozta Prachanda.

A döntés már azóta napirenden van, hogy tavaly a maoisták – akik nyíltan Mao tanítását követik, miszerint a hatalom a puskacső révén szerezhető meg – aláírták a békepaktumot Nepál hét-párti kormányával. A paktumban ígéretet tettek, hogy felhagynak a fegyveres harccal, amennyiben a kormány beleegyezik, hogy nyolcadik partnerként beveszi a kormányzásba.

Április 1-jén a maoisták – akiket egykor még terrorista szervezetnek tartottak, és a vezetőit az Interpol körözte – 5 kulcsminiszterrel csatlakozott a nepáli kormányhoz.

2005. januárjában, hetekkel azelőtt, hogy Gyanendra király puccsot hajtott végre katonáival a hatalom bitorlására, az akkori kormány bezáratta a Dalai Láma képviseleti irodáját Katmanduban.

Az iroda – mely Tibeti Menekültek Jóléti Központja néven is ismert (TRWC, Tibetan Refugee Welfare Centre) – tüske volt Peking szemében. A központ kimondta, az egykor független tibeti királyság a Kínai Köztársaság része, továbbá hogy hű marad a Dalai Lámához, ami Tibetben büntetendő cselekmény.

Röviddel azután, hogy Gyanendra király Nepál kormányfőjének kiáltotta ki magát, és ehhez Peking támogatását is megkapta, a királyi rezsim fogadalmat tett az „egyetlen Kína” politika támogatására. Ennek értelmében Tibetet és Tajvant Kína „elidegeníthetetlen” részének tartja.

A Nepálban élő tibetiek a TWRC 2 évvel ezelőtti bezárása óta próbáltak regisztráltatni egy NGO-t (nem kormányszervezetet), de a kormányváltozás miatt, majd később a demokráciát támogató hét-párti kormány tavalyi hatalomra kerülése után is (a királyi rezsimet követte) ez függőben maradt.

Nepál engedélyezi, hogy azok a tibetiek, akik korábban érkeztek az országba, és bejegyeztették magukat a kormánynál, továbbra is Nepálban maradhassanak. De nincs joguk saját tulajdonhoz, illetve üzlethez.

A maoisták kormányra kerülésével a diaszpóra számára nem javult a helyzet. Minden évben több száz tibeti – főleg nők és gyerekek – kockáztatja az életét, és menekül Nepálon át Indiába. Az Tibetért Nemzetközi Kampány (International Campaign for Tibet) – egy NGO, mely a tibetiek jogaiért küzd – véleménye szerint az átkelés egyre veszélyesebbé válik, ahogy Peking befolyása nő Katmanduban.