Nem kell bojkottálni a pekingi olimpiát, de Magyarország küldjön megfigyelőket Tibetbe - nyilatkozza lapunknak az indiai száműzetésben lévő tibeti kormány közép- és kelet-európai képviselője. Tseten Samdup Chhoekyapa pénteken hazánkba érkezik, hogy tájékoztassa a magyar közvéleményt a tibeti eseményekről.

- Ki hívta meg Magyarországra?
- A Magyarországon működő Tibetet Segítő Társaság meghívásának teszek eleget.

- Pénteken fogadja önt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Magyar kormányhivatalnokokkal is találkozni fog?
- Szeretnék hivatalos személyekkel találkozni, tettünk ez irányba lépéseket is, de eddig nem kaptunk választ.

- A tibeti emigráns kormány feladta a független Tibet koncepcióját, és helyette az autonómia kivívását tűzte ki célul. Milyen és mekkora területen szeretnének önrendelkezést?



- Őszentsége a Dalai Láma szerint a jelenlegi helyzetben az autonómia elérésének van esélye. Arra, hogy Kínával együtt éljünk. Az autonómiát a történelmi Tibet területén kívánjuk megvalósítani, nem csak azon a területen, amit a kínai adminisztráció Tibetnek nevez. Peking ugyanis az 1959-es megszállás után Tibet területének felét négy kínai tartományhoz csatolta, annak ellenére, hogy ezeknek a részeknek is azonos az etnikai összetétele, a történelmi gyökerei és a kulturális háttere.

- Csakhogy a tibeti, és a külföldön Tibet mellett tüntetők Szabadságot Tibetnek feliratú táblákkal vonulnak utcára. Nincs itt ellentmondás?
- Ez a tibetiek vágya ötven év kínai elnyomás után. De a Dalai Láma a geopolitikai helyzetre való tekintettel pragmatikus politikát folytat. A Szabadságot Tibetnek jelszó a kínai kormányzás, a hátrányos megkülönböztetés, a kultúra felszámolása, a vallásgyakorlás korlátozása elleni tiltakozást fejezi ki. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tibetiek ne akarnának függetlenséget.

- Önök számos külföldi ország képviselőivel folytatnak tárgyalásokat. Egyenlő partnernek tekintik önöket?
- Sajnos a világ kormányai közül egy sem ismeri el az emigráns tibeti kormányt.

- Ugyanakkor elkönyvelhetnek diplomáciai sikereket, hiszen nemrég még Angela Merkel német kancellár is fogadta a dalai lámát.
- Kétségtelen tény, hogy a nem hivatalos kapcsolatokon túlmenően a Dalai Lámával sokan találkoztak, így az osztrák, az ausztrál, a kanadai miniszterelnök, és Bush amerikai elnök is.

- Hány képviseletük van a világon?
- Tizenegy országban működik irodánk, köztük, Washingtonban, New Yorkban, Londonban, Párizsban, Genfben, Moszkvában, Új Delhiben.

- Meddig tarthatnak még a tibeti tüntetések?
- A békés tüntetéseket a kínaiak tankokkal brutálisan leverték, legalább 140 embert megöltek, százakat megsebesítettek, ezreket letartóztattak. A kínaiak további katonai erősítést küldenek, a szerzetesek nem merik elhagyni a kolostorokat, így élelemhez és gyógyszerhez is csak alig jutnak. Lehetetlen megjósolni, hogy meddig marad fenn a feszültség.

- Kína hosszú távú tőkét akar kovácsolni az olimpiából. A tibeti események és az önök ellenpropagandája keresztülhúzhatja Peking számítását?
- Nem az a szándékunk, hogy akadályozzuk az olimpiát. Azt szeretnénk, hogy az emberek megtudják, mi folyik Tibetben. Teljesen elfogadható, hogy a világ legnépesebb országa olimpiát rendez. Nem szorgalmazzuk tehát a bojkottot, akcióinktól a tibeti helyzet javulását várjuk.

- Az olimpiai láng útját tüntetések kísérik. Az események menete kicsúszott az emigráns tibeti kormány ellenőrzése alól?
- A Dalai Láma, illetve az emigráns kormány nem szervezett tüntetést, mi békés tiltakozásra szólítottunk fel. Ugyanakkor egy demokratikus országban a tüntetés a politikai élet velejárója.

- Önök független tibeti csapattal kívántak részt venni a pekingi játékokon, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt visszautasította. Milyen reményt lát arra, hogy a jövőben mégis részt vegyenek az olimpiákon?
- Sok tehetséges tibeti atléta van, akik azoknak az országoknak a színeiben indulnak, ahol élnek. Pillanatnyilag ezek a lehetőségek.

- Mi a véleménye Magyarország hozzáállásáról Tibet ügyéhez?
- A magyar-tibeti kapcsolatok több mint száz évre nyúlnak vissza. Többen tanultak Tibetben és sok könyv jelent meg az országomról. Miután Magyarországon nem is olyan régen még kommunista berendezkedés volt, úgy hiszem, az ottani közvélemény pontosan érti, mi a küzdelmünk lényege.

- De mit tehetne önökért a magyar kormány?
- Budapest elérhetné a kínaiaknál, hogy magyar megfigyelőcsoportot küldhessen Tibetbe. Továbbá ki kellene eszközölni, hogy magyar orvosok, gyógyászati eszközök érkezzenek Tibetbe a sebesültek ellátására. Ugyancsak jó lenne, ha magyar megfigyelők utánanézhetnének, mi történt a letartóztatott tibetiekkel. A magyar kormány szóvá tehetné, hogy Peking vegye fel a kapcsolatokat a dalai lámával a békés megoldás érdekében.