Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Nem ismerjük a palagáz kinyerésének mellékhatásait

2014. augusztus 8./Sg.hu/TibetPress

ereeti cikk



Az emberekre és a környezetre gyakorolt káros hatásokról továbbra sincs konszenzus.

Az elmúlt egy évtizedben az Egyesült Államokban az olaj és a földgáz termelésére szakosodott vállalatok – a meglévő óriások és az újonnan megjelent versenytársak – egy alapvetően új technológiát kezdtek alkalmazni, amely lehetővé tette számukra a korábban elérhetetlennek vélt nyersanyagtartalékok kinyerését. A horizontális fúrás és a kinyerés új módjának kombinálásával (amelyet a köznyelvben csak „fracking” néven emlegetnek) azonban olyan környezeti károkat is okoznak, amelyek kiterjedését nem ismerjük.

Erre hívja fel a figyelmet egy most közzétett tanulmány, amely kiemeli, hogy itt nemcsak a környezetet, de az emberek életét közvetlenül befolyásoló mellékhatások is szóba jönnek, amelyek egyes körzetekben jól látható változást eredményeztek. Az amerikai sajtóban heti-havi szinten megtalálhatók az újabb beszámolók, amelyekben a helyi, sokszor a saját földjüket bérbeadó lakosok és gazdák ismertetik panaszaikat, ezek pedig olykor a környezeti károk mellett konkrét betegségek formáját öltik magukra. Tanulmányokban sincs hiány, ilyen anyag már 2011-ben is született, ám problémát jelent, hogy a cégek sok esetet elhallgatnak, illetve maguk az államok sem dokumentálják azokat kellő módon.

Arról már korábban hallhattunk, hogy a horizontális fúrás akár kisebb földrengéseket is okozhat, ez azonban az USA esetében nem elsőrendű fontosságú, hiszen hatalmas, gyéren lakott területek állnak rendelkezésükre – ez inkább Európában lenne nagy akadály, már amennyiben itt is elterjedne az új technológia. A palagáz kinyeréséhez azonban (nagy nyomáson) vizet és bizonyos vegyszerek elegyét engedik le a 900 és 2800 méter közötti szintekre, amely több szempontból is problémás. Egyrészt a cégek nagy többsége nem árulja el, hogy pontosan milyen vegyszereket alkalmaznak (ez lehet metanol, hidroklorid sav, xilol, benzol, stb.) másrészt pedig bebizonyosodott, hogy az eredeti állításokkal szemben ezek átszivároghatnak a felszínhez közeli, az ivóvizet biztosító talajrétegekbe, vagyis közvetlen módon okozhatnak szennyeződést és betegségeket.

Szükség van tehát a környezeti hatások pontos felmérésére, amelyben az ágazat szereplői és az azokat felügyelni hivatott állami szervek is fontos szerepet tölthetnének be – előbbiek azonban a káros kiömlések egyharmadát elhallgatják, míg a technológia mellett kiálló, azt támogató 24 amerikai államból mindössze 5 teszi elérhetővé a nyilvánosság számára az ilyen és hasonló balesetek listáját.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb