Nem hagyja szó nélkül Kína az USA vámrendelkezéseit

2018. január 24./Origo.hu/TibetPress

eredeti cikk

Szinte azonnal reagált Peking – és Kína mellett Dél-Korea is – arra, hogy az amerikai elnök vezette kormányzat, újabb választási ígéretet valóra váltva, vámokat vet ki az ázsiai napelemekre és mosógépekre. Ahogy az Origo megírta, az USA ebben a hazai termékek és munkahelyek védelmének eszközét látja, amely másik oldalról viszont érzékenyen érinti a két legnagyobb beszállító, Kína és Dél-Korea cégeit. Kína máris válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Kínában nagy hagyománya van annak, hogy hasonló intézkedésekkel válaszoljanak az ellenérdekelt feleknek a kereskedelmi játszmákban, mint amely eszközöket azok alkalmaztak az ország ellen. Az Egyesült Államok brutális, lényegében védővámok bevezetését bejelentő intézkedéseire Kína válaszként korábban eltervezett nagy üzletek megvalósításának felfüggesztését helyezte kilátásba. Ha sokáig tart a huzavona, azzal pedig a legértékesebb amerikai cégeknek szúrhat oda nagyot.

A protekcionizmuson mindkét fél veszíthet

A Bloomberg összeállításából kiderül, a világ két meghatározó gazdaságának egymáshoz feszülésétől nem sok jót várhatnak, se az elemzők, sem más gazdaságok. Még egyes amerikai kommentárok is megjegyzik, a most kialakuló helyzetből könnyen rá lehet fordulni egy olyan – nem is túl hosszú – útra, amelynek végére szélsőségesen elmérgesedhet az amerikai-kínai viszony. Többen felhívják a figyelmet arra, a kínai vezetésnek már megvannak az eszközei és a mozgástere ahhoz, hogy visszavágjon az Egyesült Államoknak, és vélhetően nem is engedheti meg magának azt, hogy az amerikai intézkedéseket figyelmen kívül hagyja.

A becslések szerint, a kínai napelemek kivitele, ugyan még az 1 százalékát sem éri el Kína teljes exportteljesítményének, a pekingi vezetésnek demonstratív okokból is komolyan kell vennie az amerikai elnök bejelentését.

A kontratechnikák között éppúgy szerepelhetnek tiltások – akár kormányzati beruházások szintjén is – amerikai termékek beszerzésére, mint az amerikai cégek kínai kereskedelmi tevékenységét hátrányosan érintő rendelkezések meghozatala is.
A kínai fél éppúgy kiszabhat vámokat egyes termékcsoportokra,
ahogy most az USA tette ezt a napelemekkel – noha az Egyesült Államokban létesülő napenergia kapacitások jelentős része épp kínai importtermékekkel valósul meg.

Ugyanakkor jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Kína – egyelőre – csak arányos ellenintézkedéseket vezet be. A helyzet romlására akkor kell számítani, ha az USA nem elégszik meg az „America First" szlogennel bejelentett vámokkal, vagy azok mértékével. Ekkor viszont nagy érvágásra kell felkészülnie az amerikai óriásoknak is.

Abban valamennyi megszólaló szakértő egyetért: ha a kereskedelmi csatározás elfajul, annak mindkét ország gazdasága kárát látja.

Célpontban az elnököt támogató szektorok
Egyes vélekedések szerint a kínai fél most azt vizsgálja, mely iparágak azok, amelyek az elnök mögött állva, és az apparátusnak támogatói bázist biztosítva, a leginkább megsínylenék a kínai válaszlépéseket. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a kínaiak nem szektorokban vagy ágazatokban, hanem konkrét vállalatokban gondolkodnak, amelyeknek egyébként nagyon fontos a hatalmas kínai piac.

Ez utóbbiak között első helyen áll a Boeing.

A vállalatnak még 2015-ben ígért oda a kínai elnök akkori seattlei látogatásán egy kolosszális, 38 milliárd dolláros üzletet.

Ha az USA vámjainak hatására megtörténik a kínai visszalépés, az amerikai cég helyére annak hagyományos konkurense, az Airbus léphet.

De Kínában még mindig neheztelnek azért is, mert több nemzetközi szállodalánc – mint a Marriott International is – Tibetet és Tajvant önálló, szuverén államként, illetve „nemzetként" hivatkozta portáljain.

A várakozások szerint Kína a kereskedelmi, a technológiai és a pénzügyi szektor cégein is revansot vehet, aminek az amerikai gépjárművek és elektronikai termékek kínai eladásai, valamint az élelmiszerimport láthatja kárát. Kína viszonylag egyszerűen állíthat adminisztratív akadályokat az amerikai vállalatok országon belüli terjeszkedésének útjába.

Dél-Korea panasszal él és támogat
A másik leginkább érintett ázsiai ország, Dél-Korea, bejelentette, hogy növeli beruházásait a napelem iparban és egyszerűsíti az ágazat szabályozását. Teszi ezt annak érdekében, hogy ezzel is támogassa az Egyesült Államokban korlátozásokba ütköző vállalatait.

Szöulban a kereskedelmi és energiaügyekért felelős minisztérium azt is jelezte,
panasszal él a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államok által bevezetett magas importvámok miatt.
Emellett megkeresi a módját a hazai gyártók támogatásának is. Az amerikai importvámok bevezetése ugyanis nagy érvágást jelent a dél-koreai napelem-gyártó vállalatoknak.

Dél-Korea a megújuló energiaforrások részarányát a 2016-os 7 százalékról 20 százalékra tervezi emelni áramfogyasztásában 2030-ig.

A szöuli kormányzatnak most az a célja, hogy segítse az ország vállalatait versenyképességük és jövedelmezőségük megőrzésében.

A szakminisztérium adatai szerint, a dél-koreai cégek tavaly 1,3 milliárd dollár értékben exportáltak napelemeket az Egyesült Államokba, sorban a harmadikként Kína és Malajzia után