MSZP: a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok elindítása korábbra nyúlik vissza

2011. június 27. /MTI/TibetPress

Magyarország és Kína kapcsolatának rövid távú története 10 évre nyúlik vissza, de Fekete Jánosnak, a Magyar Nemzeti Bank tavaly elhunyt, egykori alelnökének is múlhatatlan érdemei vannak a két ország gazdasági kapcsolatainak elindításában - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Józsa István.

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának szocialista alelnöke a kínai miniszterelnök hétvégi látogatásán elért eredményeket üdvözölve úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy Orbán Viktor "nem ugrott el" a gazdasági együttműködés lehetősége elől. Hozzátette, korábban félőnek tartották, hogy Magyarország és Kína kapcsolata nem lesz ennyire pozitív, mert az elmúlt több mint egy évben keveset lehetett tudni a két ország közötti tárgyalásokról.

Emlékeztetett arra, hogy 2003 májusában Medgyessy Péter kormányfő meghirdette Magyarország új, keleti orientációjú gazdaságpolitikáját; ennek részeként a miniszterelnök meglátogatta a kínai kormányfőt, azt követően pedig számos magyar-kínai találkozót és kulturális eseményt tartottak.

A Borsodchemmel kapcsolatos most aláírt megállapodás előszerződését még a Bajnai-kormány idején írták alá - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a Szombathely mellé tervezett, 400 millió eurós gyártó- és logisztikai, illetve cargo-központ előkészületeiről szóló kormányhatározat 2009. decemberében született meg.

A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, nem fogja megszavazni az LMP Tibetről szóló határozati javaslatát, amellyel már akkor sem értett egyet, amikor azt 2008-ban a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF benyújtotta. Azt felelte, hogy járt Kínában és azon belül Tibetben is, ahol megtapasztalta, mit jelent az, hogy az emberek napról-napra jobb minőségben élnek. Szavai szerint Tibet gazdasági fejlődése "messze nem tartana itt", ahol most, a kínai támogatással tart.     

Elismerte, hogy a jobb minőségnek nemcsak anyagi, hanem kulturális és emberi jogi vonatkozásai is vannak, de - mint mondta - Kína lakossága meghaladja az egymilliárd főt és "egy ekkora országnak vannak sajátos szokásai és úgy gondolom, hogy a függetlenség, a szuverenitás jegyében nekünk ezeket el kell fogadni". Azt javasolta: az egymilliárd ember közül ne azt a néhány esetet emeljék ki, "ami esetleg problémát okoz".