székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Magyarország és Kína kapcsolatának rövid távú története 10 évre nyúlik vissza, de Fekete Jánosnak, a Magyar Nemzeti Bank tavaly elhunyt, egykori alelnökének is múlhatatlan érdemei vannak a két ország gazdasági kapcsolatainak elindításában - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Józsa István.
Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának szocialista alelnöke a kínai miniszterelnök hétvégi látogatásán elért eredményeket üdvözölve úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy Orbán Viktor "nem ugrott el" a gazdasági együttműködés lehetősége elől. Hozzátette, korábban félőnek tartották, hogy Magyarország és Kína kapcsolata nem lesz ennyire pozitív, mert az elmúlt több mint egy évben keveset lehetett tudni a két ország közötti tárgyalásokról.
Emlékeztetett arra, hogy 2003 májusában Medgyessy Péter kormányfő meghirdette Magyarország új, keleti orientációjú gazdaságpolitikáját; ennek részeként a miniszterelnök meglátogatta a kínai kormányfőt, azt követően pedig számos magyar-kínai találkozót és kulturális eseményt tartottak.
A Borsodchemmel kapcsolatos most aláírt megállapodás előszerződését még a Bajnai-kormány idején írták alá - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a Szombathely mellé tervezett, 400 millió eurós gyártó- és logisztikai, illetve cargo-központ előkészületeiről szóló kormányhatározat 2009. decemberében született meg.
A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, nem fogja megszavazni az LMP Tibetről szóló határozati javaslatát, amellyel már akkor sem értett egyet, amikor azt 2008-ban a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF benyújtotta. Azt felelte, hogy járt Kínában és azon belül Tibetben is, ahol megtapasztalta, mit jelent az, hogy az emberek napról-napra jobb minőségben élnek. Szavai szerint Tibet gazdasági fejlődése "messze nem tartana itt", ahol most, a kínai támogatással tart.
Elismerte, hogy a jobb minőségnek nemcsak anyagi, hanem kulturális és emberi jogi vonatkozásai is vannak, de - mint mondta - Kína lakossága meghaladja az egymilliárd főt és "egy ekkora országnak vannak sajátos szokásai és úgy gondolom, hogy a függetlenség, a szuverenitás jegyében nekünk ezeket el kell fogadni". Azt javasolta: az egymilliárd ember közül ne azt a néhány esetet emeljék ki, "ami esetleg problémát okoz".