székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
http://www.estihirlap.hu/utazas/mongolia/67856/
Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.
Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.
Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalomvirágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.
A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországiNagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.
A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.
A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálintkövetve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatásokba és a lámák tömeges kivégzésébe megközelítően 25-30 000 ember halt bele.
1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején 1939-ben elhárították Japán támadását a halhin-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).
Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.
1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.