Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Mit adtak nekünk a kínaiak?

2018. január 21./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

Avagy miért egy rossz blöff a kínai pénzekkel fenyegetőzni

A magyar politika előszeretettel kihasználja, hogy a Távol-Kelet még mindig egyfajta homályba merül, így Kínát bármilyen szerepben le lehet festeni. Ha az EU nem ad pénzt, akkor jöhet a kínai "adu ász". Ha azonban a tényeket vesszük alapul, akkor a kínaiakkal való gazdasági kapcsolatok elég elenyészőek az EU tagállamokhoz képest, és az se biztos, hogy mi járunk jobban velük. Amiben a kínaiak tényleg jók, hogy kihasználják a különböző ellentéteket, és hasznos hülyét csináljanak a miniszterelnökből. Elemzés arról, hogy mire számíthat Magyarország és mire nem a Kínával való kapcsolatban.

Kína nemzetközi szerepe egyértelműen megnövekedett, és a 2017-es pártkongresszuson kijelentették, 2050-ig világelsővé akarják tenni az országot. A politikai, gazdasági befolyásuk mindenhol nő, persze nem mindegy, hogy mi a bázisérték, így Kelet-Ázsiát leszámítva a Nyugat hatalmát nem tudják megkérdőjelezni egyelőre. Teljesen más a kínai hozzáállás mondjuk Kelet-Ázsia kis országaihoz vagy az USA-hoz, megint más Afrikában és egy negyedik változat az EU politikájuk. Míg előbbi kettőben képesek akár agresszíven föllépni, a világ többi részében kooperatív szereplőként, segélyezőként mutatják be magukat. Ezt egyfelől azzal próbálják bizonyítani, hogy elkötelezettek a párizsi klímaegyezmény és a szabadkereskedelem iránt. Próbálnak egy pozitív nemzetközi képet kialakítani magukról (bővebben:Átveheti-e Kína az USA vezető szerepét?), ami Trump mellett nem is olyan nehéz. A pragmatikus külpolitikájukat ismerve azonban ezek az elköteleződések megkérdőjelezhetőek - például Kína a legnagyobb CO2 kibocsátó, még ha ez csökken is. , és a saját piacukon is meg van kötve a külföldi cégek keze, miközben Trump protekcionizmusát támadják. Amihez tehát különösen értenek, az az adott rendszeren belüli haszomaximalizáció. Mao Ce-Tung a szovjetek segítésével nyerte meg a polgárháborút, majd az amerikaikkal szövetkezve hátat fordított a Szovjetuniónak. Ma ott tartunk, hogy Kína párhuzamos nemzetközi rendet épít, miközben élvezi a meglevő minden előnyét.

Kína létrehozta az Egy út egy öv kezdeményezést (BRI) (aminek a Belgrád-Budapest vasút is része lenne - erről később), ahol hitelt adnak arra, hogy kínai cégek infrastruktúrát építsenek az adott országban. Ami ebben vonzó sok harmadik világbeli diktatúrának, hogy itt nincs korrupcióvizsgálat, környezeti tanulmányok, mint mondjuk a Világbank nyújtotta hitel esetében. Afrikának ez talán megéri, meg olyan országoknak, ahol forráshiánnyal küzdenek, és nincs másféle hitel az alapvető infrastruktúra kiépítésére. Persze a kínaiak által win-winnek nevezett szituáció nekik azért jobban megéri - ingyen építik meg az utat, ahol Kínában érkezik a nyersanyag, vagy érik el az országot a kínai export

Kérdés, hogy Közép- és Kelet-Európa hogyan illik a BRI-be. Nagyából sehogy. Kína képessé akar válni, hogy szárazföldön, vasúton is elérhesse Európát, de ehhez a föltételek Európában nagyjából adottak, viszont Közép-Ázsiában tényleg szükség van a fejlesztésekre ehhez. A Belgrád-Budapest vonal nem is ehhez kapcsolódik, hanem a görögországi Pireuszt (amely kikötőt Kína megvett) kötné be Közép-Európába. Ebből persze Magyarország semmit se profitálna, hiszen a magyar kereskedelem a Balkánnal elenyésző, tehát a magyar emberek élete csak rosszabb lenne az adósság miatt, egy ilyen szerződés megkötése nettó a nemzeti érdek elárulása.

Amikor Novemberben három napra Magyarországra jött a kínai miniszterelnök, akkor tartották a 16+1 nevű együttműködés találkozóját, ahol Kína és 16 klet- és közép-európai ország találkozik immár öt éve, és beszélnek a semmiről. Kínának sikerült elérnie, hogy minden érintett ország elhiggye, lemarad, ha rossz viszonyt ápol az országgal, és versenyben vannak a kínai befektetésekért. A kínaiak azonban nem fognak munkát adni - a munkaerejük olcsóbb, ráadásul a jelenlegi tervek szerint pont azokat az iparágakat akarják fejleszteni, amikre a magyar "összeszerelő üzem" modell épül, illetve dolgozik be a német gazdaságnak. Ezek az autóipar, elektronikai cikkek, robotika. Ilyen eddig is volt, csak sok részt még nem Kínában állítottak elő (hanem Koreában, Japánban) azonban a technológia megszerzésével ez változni fog, és akár a teljes munkafolyamat oda kerülhet.

Ha a nyers számokat nézzük, a Belgrád-Budapest vasút teljes költségvetése (1000 milliárd) kevesebb mint, amennyi pénz az EU-ból jön egy évben átlagosan. Azonban ellentétben azzal, ez csak hitel, de nem is szabad fölhasználású, hiszen a vasútra kell köllteni (az EU pénzek sem teljesen, azokat egyes célokon belül lehet eldönteni, hogy mire költjük). Magyarország külkereskedelme egyértelműen Németország-központú, mint a térség összes többi országának is. Onnan előbb jönnek a befektetések, hiszen az itteni bérviszonyok az ottanihoz képest kedvezőbbek. A Balkán számára talán még kedvező lehet a kínai pénz, hiszen ők szegényebbek tőkében, illetve lassan Kína néhányuknál már jobb életszínvonallal rendelkezik. Azonban erről is sokat elárul, hogy a Szerbek, akik kifejezetten jóban vannak Kínával, is az EU tagságért lobbiznak.

2016-os magyar export megoszlása

EU Németország Kína
százalék 80% 28% 2-3%
összes export (forint) 28 ezer milliárd 8 ezer milliárd 650 milliárd

Kína számára az EU egy dologra kell: hogy megvegyék a kínai termékeket. Ebből a szempontból nem számít, hogy valaki illiberális-e, hiszen a kínaiak sosem gondolkodtak értékalapúan. Kelet-Ázsiában jól jön, ha kevesebb a demokrácia, mert az USA ellenességet jelent általában az ilyen országoknak. A világ többi részén azonban csupán annyi a céljuk, hogy stabilitás legyen, hogy minél több árut tudjanak eladni. Egyszerűen bármilyen nagy is a kínai gazdaság, a politikai hatalom még nem olyan, mint az USA-é, aki a világ csendőreként szinte minden régióval foglalkozik. A kelet-ázsiai országok számára Magyarország csakis addig érdekes, míg EU tag. Bár egyes brüsszeli tanulmányok veszélyként kezelik a növekvő kínai befolyást az Unió keleti felén, ez annyiban igaz, hogy itt elhiszik, ha Kínával jóban vannak, pénzt kapnak. A nyugat-európai országok azonban gazdaságilag értik a helyzetet, és Kínát egy kemény konkurensnek tekintik. Az EU és Kína közt gazdasági korlátozások vannak, és ami még jobban zavarja az Uniót, hogy a kínaiak elkezdtek fölvásárolni nyugat-európai cégeket. Ezekkel céljuk, hogy technológiához jussanak. Ezzel párhuzamosan a saját piacukat zárva tartják sok esetben a külföldi tőkétől. Így a kínaiak szempontjából nagyon is jó, hogy van egy blokk, ami naív jóindulattal viseltet irántuk, és akár leszavazza a Kína-ellenes javaslatokat.

A magyar gazdaság azért nem tudja kivenni a részét Ázsia gazdasági föllendüléséből, mert nem rendelkezik versenyképes termékekkel. Ázsiában ugyanúgy előállítják a különböző autókat, és thai, maláj munkaerő olcsóbb is, ráadásul a szállítási költség is kisebb. Magyarország a félperifériás helyzetével nem tud a világpiacon egyedül föllépni. Ráadásul a kínai-magyar kereskedelem volumene azért nő, mert egyre több import jön Kínából, így lényegében áramlik ki a pénz, ahelyett, hogy onnan jönne. A fenyegetőzés tehát üres, ha nem komikus a számok ismeretében. Az ázsiai növekedésbe valóban érdemes lenne bekapcsolódni, ehhez azonban belső, strukturális reformokat kéne életbe léptetni, melyek az onnan érkező befektetéseket ösztönzik. Az EU-val való rossz viszony a legrosszabb ebből a szempontból. Ez nemhogy kínai pénzt nem jelent, de még az itt levő jelentős japán cégeket is elriaszthatja.

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb