Megújuló energia: mi legyen a fő cél?

2010. december 7. /Piacesprofit/TibetPress

A Magyar Energia Hivatal számára készült tanulmányok szerint minimum 1 200 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy 2020-ra Magyarország megújuló primer energiafelhasználása elérje a 14,6 százalékot. Ezt nagyrészt a vállalatok segítségével finanszírozná a kormányzat, ehhez azonban kiszámítható szabályozási keretekre van szükség. - írja a Boston Consulting Group (BCG) összefoglalójában.

Magyarország 2020-ra vállalja, hogy 14,6 százalékra növeli a teljes primer energiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások arányát. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges keretrendszert rögzíti a hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülő Megújuló Cselekvési Terv is, melyet akár még az idén Brüsszelbe küldhet elfogadásra a kormányzat. A tervek végrehajtásához a kormányzati nyilatkozatok szerint mintegy 1 200 (más megszólalásaik szerint 2000) milliárd forintra lenne szükség, ennek döntő többségét - a nyilatkozatok szerint akár 80 százalékát is - a tőkepiacok és magánberuházások kell, hogy adják.

Kiszámítható szabályozás kell

„Egy ilyen volumenű fejlesztési program nem pusztán az energetikai szektort érinti majd, hanem a gazdaság egészére kihatással lesz. Hiszen az új beruházások fellendíthetik az iparági beszállítói szektort, valamint a munkaerőpiacba is új életet lehelhetnek. A kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a magántőke mekkora részét képes vállalni ezeknek a befektetéseknek, és milyen keretek között" - vázolja fel a helyzetet Varga Ferdinand, a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi stratégiai tanácsadó cég energiaipari partnere és ügyvezető igazgatója. „Elengedhetetlen ugyanis a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, amelynek megléte nélkül csak komoly kockázati felárral hajlandóak beruházni a nagyvállalatok, ez pedig nagymértékben drágíthatja a folyamatokat."

A Nemzeti Cselekvési Tervhez, a Magyar Energia Hivatal és a Pylon Kft. által készített közös hatástanulmány alapvetően háromféle forgatókönyvvel számol. A három forgatókönyv három különböző célra koncentrál: a legkisebb beruházás, a legnagyobb munkahelyteremtés, illetve a legnagyobb mértékű széndioxid kibocsátás csökkentés. A legelső esetben nagyjából 1 200 milliárd forinttal számolnak a tanulmány készítői, amihez 1 363 megawatt kapacitás társul, ehhez képest a legtöbb munkahelyet teremtő alternatíva mintegy 2 600 milliárd forintba kerül és 1 650 megawatt új kapacitást jelent. A legnagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás csökkentéshez kell a leginkább a zsebbe nyúlni: csaknem 3 500 milliárd forint befektetésre lenne szükség ha ez lenne a fő cél, ugyanakkor csak villamosenergiából több mint négyezer megawatt beépített kapacitás épülne az országban. „Az utóbbi megközelítés mindenképpen időszerű, azonban kérdés, hogy a megvalósításával járó szerkezetátalakítási folyamatok miként vezényelhetők le, és találkoznak-e a befektetői preferenciákkal is." - figyelmeztet Varga Ferdinand. A támogatásbeli változtatások ugyanis a közelmúltban még preferált kapacitások jövedelmezőségét drasztikusan csökkenthetik, mutatnak rá a szakemberek. Egy ilyen hirtelen változtatás ismét rossz üzenet lehet a hosszútávú befektetést fontolgatóknak, azaz éppen a szükséges beruházások megvalósulását kérdőjelezi meg.

Legtöbb munkahely a legjobb cél?

A tanulmány végkövetkeztetése szerint alapvetően a legnagyobb munkahelyteremtéssel járó fejlesztéssorozatba érdemes belevágni. Hogy a kormányzat végül melyik mellett teszi le a voksát, egyelőre kérdéses. „Véleményünk szerint a munkahelyteremtés prioritása esetén a biomassza továbbra is megkerülhetetlen tényező lesz a magyar megújuló energia szegmensben, mert Magyarország adottságai különösen alkalmasak erre, ráadásul a gazdaság egészét tekintve is hasznos tovagyűrűző folyamatokat indíthat be a magyar mezőgazdasági szektor hatékony bevonása esetén" - mondta a BCG szakértője.

A legalacsonyabb költségű forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa	Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)	Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)	Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)	Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)	Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)
Villamos energia termelő egységek	1362	322 821	65 158	1 058	69 894
Vízenergia	95	21 572	6 525	69	1 136
Szélenergia	952	298 110	58 171	983	1 838
Szilárd biomassza	292	0	0	0	0
Biogáz	22	3 293	362	16	118
Hő- és hidegenergia termelő egységek	11 139	870 647	353 323	4 095	86 802
Geotermikus hőenergia	1 129	158 875	56 299	587	2 225
Napenergia	619	111 772	55 337	154	8 682
Szilárd biomassza	8 528	511 651	192 748	2 542	50 901
Hőszivattyú	863	88 347	48 939	811	4 994
Mindösszesen		1 193 568	418 491	5 163	89 894

Forrás: MEH-Pylon tanulmány

A legtöbb munkahelyet teremtő forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa	Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)	Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)	Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)	Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)	Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)
Villamos energia termelő egységek	1 650	1 022 247	741 517	1 675	28 132
Vízenergia	104	26 407	9 763	83	1 324
Fotovillamos napenergia	904	734 829	450 460	629	12 161
Szélenergia	92	0	0	0	0
Szilárd biomassza	352	50 353	50 584	219	1 981
Biogáz	199	210 658	230 709	745	12 667
Hő- és hidegenergia termelő egységek	12 619	1 603 695	1 287 741	3 532	169 419
Napenergia	3 578	777 254	397 371	973	48 189
Szilárd biomassza	8 149	735 547	746 608	2 448	116 534
Hőszivattyú	891	150 938	123 763	112	4 696
Mindösszesen		2 685 986	2 009 258	5 208	197 551

Forrás: MEH-Pylon tanulmány

A legnagyobb széndioxid csökkentést elérő forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa	Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)	Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)	Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)	Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)	Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)
Villamos energia termelő egységek	4 037	3 051 983	2 200 405	6 415	44 812
Vízenergia	158	83 514	26 650	206	1 455
Geotermikus energia	115	182 466	113 238	661	1 374
Fotovillamos napenergia	681	698 162	410 517	593	11 827
Szélenergia	1 859	1 306 801	921 536	1 903	6 261
Szilárd biomassza	886	351 473	321 723	1 493	7 063
Biogáz	339	429 566	406 741	1 559	16 832
Hő- és hidegenergia termelő egységek	2 345	460 382	298 112	1 291	31 804
Napenergia	965	319 714	178 712	321	13 882
Szilárd biomassza	518	52 300	70 461	149	12 928
Hőszivattyú	863	88 347	48 939	811	4 994
Mindösszesen		3 512 345	2 498 517	7 696	78 616

Forrás: MEH-Pylon tanulmány