A hattagú magyar kolostormentő expedíció tagja, Olosz Emese statikus mérnök levele szerint a zanglai kolostor Nyugat-Tibetben (India) - amelyben Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) keletkutató szobája is található - néhány része meglehetősen rossz állapotban van. A csoport megpróbálja megerősíteni, nehogy összeomoljon a télen.

Olosz Emese, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársa az MTI-hez eljuttatott elektronikus levelében azt írta: szeretnék a Kőrösi Csoma szobája melletti, utólag kőből felhúzott falszakaszt újraépíteni, mert most ez a kőfal a teljes épületet terheli, ugyanis a vályogfalra javításként kőfalat húztak. Az egyik falszakasz, amely egy 1995-ös fotón még látható volt, a nagy súlytól már le is szakadt.

Csoma szobájának falai teljes falvastagságban át vannak repedve. Ezt vályogtapasztással, injektálással próbálják megjavítani, s remélhetőleg egy év múlva már látható lesz, hogy a vályog hogyan viselkedett télen.

A csapat megvásárolta a szükséges fát, és elkészültek a fakeretek a vályogtéglavetéshez. Helyi munkásokat csak ezen a héten kapnak, mert folyik a betakarítás és mindenki a földeken dolgozik. Mindenesetre a helyi uralkodónak, a kolostor tulajdonosának javaslatára fölfogadták a falu legjobb mesterét művezetőnek, és a téglavetés már a napokban megkezdődhet. A vályogtégla száradásához 12-15 nap kell - írta Olosz Emese a helyszín közelében fekvő Padum településről.

Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben indult el gyalog, kevés pénzzel a Himalájába, hogy a nagy hegyeken túl megtalálja a magyarok feltételezett őshazáját. A zanglai kolostorban 16 hónapot töltött, a tibeti-angol szótáron dolgozott. Baktay Ervin (1890-1963) orientalista 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját, és ő azonosította szobáját a zanglai kolostorban, amely akkor még lakott volt. Az ajtófélfára föl is véste, hogy Csoma,s room (Csoma szobája), s ez a mai napig olvasható.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: