Megnyílt az Aranymúzeum

2011. szeptember 17. /mult-kor.hu/TibetPress

Ma nyílt meg a nagyközönség előtt a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzem, ahol az intézet névadója először mutatja be páratlan kollekciójának válogatott tárgyait. Az első két nyitvatartási napon maga a gyűjtő tart tárlatvezetést a hét minden napján nyitva tartó, szeptember 22-től folyamatosan látogatható múzeumban.

Pénteken Clause Jacques történész, a világ első számú Kambodzsa-szakértője a megnyitón elmondta, a múzeum nevéhez híven bővelkedik aranytárgyakban, a nemesfémnek pedig két tulajdonsága van: drága és könnyen olvad, ami egyszerre jelent előnyt és hátrányt. Most ez egyértelműen a javunkra szolgál, mondta a történész, aki köszönetet mondott Zelnik Istvánnak a múzeum megnyitásáért tett erőfeszítései miatt.

Renner Zsuzsanna, az új kiállítóhely kutatási és tudományos igazgatója emlékeztetett: a világ kulturális örökségének egy része magángyűjteményban van, amelynek nagyobbik hányada rejtve marad az érdeklődő szempárok elől, gazdáik trezorokban őrzik kincseiket, s legfeljebb aukciókon kerülnek elő. Ezért is nagyszerű, hogy a volt diplomata, ma üzletember és műgyűjtő Zelnik István hatalmas, több tízezerre tehető gyűjteményéből egy válogatást mutat be a nagyközönségnek.

Az igazgató-asszony elmondta: ma a világon mindössze két-három tematikus magángyűjtemény említhető egy lapon a most megnyíló intézménnyel, s még a világ élvonalába tartozó közgyűjtemények – például a British Museum – délkelet-ázsiai anyaga is messze elmarad az Aranymúzeumétól; egyedül csak a vietnámi Hanoi Nemzeti Múzeum veszi fel vele a versenyt. Renner Zsuzsanna felhívta rá a figyelmet, hogy a múzeumban kiállított tárgyak kutatása csak most kezdődik, ugyanis az épületben kapott helyet a Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet is.

A több ezer évet átívelő remekműveket az Andrássy úti Rausch-villában két szinten, összesen kilenc teremben mutatja be a kiállítás. Az Aranymúzeum egyik üde színfoltja a trópusi növényekkel teli kert, ahol szintén több ezer éves szobrok és kőtáblák várják a látogatókat. A Sövény Aladár Teaház és wunderkammer pedig hamisítatlan ázsiai jelleget kölcsönöz az épületnek. A villa legfelső emeletén került kialakításra a Magyarországi Délkelet-ázsiai Tanulmányok Intézetének könyvtára, ahol a tulajdonos saját könyvgyűjteménye tekinthető meg.

Az első terem érdekessége, hogy külön vitrint szenteltek a gyűjtő kedvenc tárgyainak. Ez az a helyiség, amely a termek egymás mellett futó narratíváinak metszéspontját alkotja: a használati tárgyak, ékszerek, illetve az ötvösművészet remekei mellett látható a minden termet végigkísérő buddhizmus egyik legcsodálatosabb darabja, az óceánt kezével lecsendesítő Buddha-szobor. A múzeum anyaga egyrészt kronológiailag végigköveti a térség történelmének több mint kétezer évét a törzsi kultúrák korától a tyám és jávai királyságokon át a Khmer Birodalomig, másrészt számtalan műtárgyon keresztül bemutatja a Délkelet-Ázsiát ért legfontosabb impulzusokat: a hinduizmust, a buddhizmust és a tengeri kereskedelmet.

A második terem középpontjában a buddhizmus, illetve a Buddha-ábrázolás áll. A számtalan Buddha-szobor mellett megismerkedhetünk a vallásgyakorlat tárgyaival is: sztupa alakú ereklyetartók, fogadalmi táblák és szertartási edények színesítik ezt a részleget. A harmadik terem az 5. századtól jelenlevő indiai hatásnak a művészetre való befolyásáról árulkodik, itt a bódhiszattvák és hindu istenségek különböző ábrázolásai teszik még élvezetesebbé a tárlatot.

Délkelet-Ázsia civilizációs sokszínűségéről árulkodik a térség szerteágazó kereskedelmét („tengeri selyemút”) bemutató terem. A Kínától a Közel-Keletig terjeszkedő intenzív kapcsolatok eredményeként ide eljutó kínai porcelánok, ereklyetartók, ivópoharak, gyöngyök és a tengeri régészek által a felszínre hozott pénzek mellett itt kapott helyet két szútra tartó faláda, az egyik Thaiföldről, a másik pedig a mai Burmából. Innen jutunk el az épület emeleti termeihez. Az első teremben a délkelet-ázsiai szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetén keresztül elevenedik meg a bronzkori dong-soni kultúra, benne az egyik leggyakrabban előforduló motívummal, a dobbal.

A tyam gyűjteményben ékszerek (melldísz, medál) és rituális tárgyak várják a látogatókat. A mai Közép-és Dél-Vietnám területén a 2-15. században fennállt Tyampa birodalomból származó tárgyak közül kiemelkedik a korona: páratlanságát az adja, hogy ez a világ egyetlen olyan tyam koronája, amelynek a vázszerkezete is eredeti. A rituális tárgyak között található egy 16-18. századi rituális edény, amelyen az istenség nem szemből, hanem profilból néz ránk, alátámasztandó a Nyugatnak a térségre gyakorolt hatását. Az emeleten került kialakításra a Siva-kultuszt bemutató helyiség is. A terem egyik legpompásabb darabja a Siva isten kultuszához tartozó fallikus szimbólum, a linga, amelyhez négy arc tartozik. Külön vitrint kapott Ganésa, az elefántfejű és embertestű, ma is nagy népszerűségnek örvendő istenség, a tudományok és művészetek védnöke, az értelem, a bölcsesség és a vállalkozások istene.

Még ezen ritkaságok között is kiemelkedik az ún. Kincstár, ahol a délkelet-ázsiai művészetek páratlan darabjai kaptak helyet: többek között egy arany Siva-szobor és fallikus szimbólumának, a lingának aranyfejekkel díszített változata. A délkelet-ázsiai szigetvilág művészetét, illetve a khmer birodalom leletanyagát felvonultató teremnél található egy külön vitrint, amely csupán egy tárgyat tartalmaz: ezt Renner Zsuzsanna tájékoztatása szerint időről időre kicserélik, ha új szerzemény kerül a múzeumba, az adott műkincset éppen restaurálják, vagy a kutatása zajlik.

A múzeum internetes oldala ide kattintva érhető el