Már a Jupiter körül kering a Juno - egyre többet tudhatunk meg naprendszerünk keletkezéséről

2016. augusztus 6./Hirado.hu/TibetPress

eredeti cikk

Nagy fékezőmanőver után poláris pályára állt a Jupiter körül a NASA Juno űrszondája. Ez az első szonda, ami kifejezetten a Naprendszer legnagyobb bolygóját tanulmányozza.

Megérkezett az első kép a Földre a Juno űrszondától, amely a Jupitert vizsgálja. A fotón jól látszik a bolygó Nagy Vörös Foltja és három Holdja: az Ió, az Európa és a Ganümédész is.

Az űrjárművet öt évvel ezelőtt indították útjára, és július 4-én érkezett meg a Jupiterhez.

„Különleges pályán fog keringeni a Jupiter körül, nem a bolygó egyenlítői síkjában, vagy ahhoz közel, hanem erre merőlegesen, ami azért jelentő, mert így nagyrészt ki tudja kerülni a Jupiter erős mágneses terét” – mondta el az M1 Minden Tudás című műsorában Kiss Csaba csillagász (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont).

A szonda 18 hónapig kering a Jupiter körül, ezalatt 37-szer kerüli meg; infravörös, illetve ultraibolya tartományban készít fényképeket a bolygóról.

Tanulmányozza a Jupiter poláris vidékeit, az itt található mágneses teret és az itt megjelenő sarki fényt is.

 

A Juno 18 hónapon át térképezi fel a Jupitert (fotó: NASA/JPL-Caltech)

A Juno a bolygó látható felszíne alá próbál meg belesni, hogy kideríthesse milyen a belső szerkezete – tette hozzá Kereszturi Ákos csillagász (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont).

Azt várják tőle, hogy kiderítse, mekkora magja van a Jupiternek.

Ha ez a szilárd kőzetjégmag kicsi, akkor ez a bolygó úgy keletkezett, mint egy csillag, vagyis összezuhant az ősi anyag egy instabilitás miatt.

Ha nagy magja van, akkor úgy keletkezett, mint egy bolygó. Nagyra nőtt, és amikor elég nagy lett a tömege, elkezdte szívni a gázt is a környezetéből – fejtette ki Kereszturi Ákos.

Az űrszonda 5 ezer kilométerre közelíti meg a Jupitert. Ez korábban azért nem volt lehetséges, mert a Jupiternek intenzív sugárzási zónája van, amely minden elektronikát azonnal tönkretesz.

A Juno űrszondát vastag titán páncélburkolattal vették körül, de így is csak másfél évet fog kibírni sérülés nélkül.

A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó. Ez döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol keletkezett ez az óriás. A szonda egyszer találkozni fog a Jupiterrel, a küldetése végén, amikor szándékosan leereszkedik és elég a Jupiter légkörében, hogy ne hagyjon szennyező anyagot a Jupiter térségében.

A Jupiter 5 csillagászati egységre van a Naptól. Éppen ebben a távolságában található az a határ, ameddig napelemekkel képes elmenni egy űrszonda.

Ennél távolabbra csak valamilyen radioaktív bomlásból származó energiatermelő egységgel biztosítani az energiaellátást.

A Jupiter születése befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így került a Föld is éppen olyan pályára, amely az élet keletkezését lehetővé tette.

A Juno munkája a Naprendszerünk kialakulásának jobb megértéséhez segíthet hozzá minket – vélik a csillagászok.