Made in China: érdemes kínaiul tanulni

Olc(s)ó ruhák, bóvli PVC-játékok és édes-s(z)avanyú csirke: röviden ez jut egy átlag magyar eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy Kína vagy kínai. Pedig az elmúlt két évtizedben a távol-keleti ország sokat változott, már nem olyan, mint a kilencvenes évek elején volt, amikor megérte a kínaiaknak Magyarországra költözni.

– A kínai cégek vezetői egy rakás pénzen ülnek és terjeszkedni akarnak az Európai Unió irányába is – mondta Salát Gergely sinológus. – Ezek a vállalatok nem a gagyi termékekkel és alacsony áraikkal, hanem minőségi, high-tech termékekkel akarják meghódítani a piacot, de ehhez regionális elosztóközpontokra van szükségük.

A sinológus szerint Magyarországnak kiválóak a földrajzi adottságai, és minden esély megvan arra, hogy a régióban vagy akár egész Európában a kínai cégek egyik legfontosabb logisztikai partnerévé váljunk. Ehhez azonban nemcsak a magyar és a kínai miniszterek vállveregetésére, hanem a kínai és a magyar cégek konkrét együttműkö­désére van szükség.
– Nekünk kellene Kínába utaznunk! Csak egy a gond: válság van, a magyar kis- és közepes vállalkozások többségének meg nincs arra pénze, hogy akár egy cégvezető eltöltsön ott pár napot, és alaposan megismerje, megvendégelje a kiszemelt távol-keleti partnert – említette Salát Gergely, majd kiemelte, a kínai vállalatoknak az is vonzó, ha a magyar munkavállalók egy része beszélné a kínai nyelvet.

Hogy mennyire nehéz valójában a kínai nyelv? Szentmártoni Lívia, az ELTE Konfuciusz Intézetének programigazgatója elmondta, az alapokat már nyolc hónap alatt el lehet sajátítani, és a bátrabbak ezek után akár az alapfokú nyelvvizsgát is megpróbálhatják.

A legnehezebb a nyelvben az írásjegyek elsajátítása és a pontos kiejtés megtanulása, hiszen egy szó jelentése a hangsúlytól függően változhat. Például ún. szinten tartó hangsúlyban a ma anyát, emelkedő hangsúlynál kendert, eső-emelkedő hanglejtésnél lovat, eső hangsúlynál pedig szidást jelent. És akkor még nem is beszéltünk a ma hangsúlytalan alakjáról, amely kérdő partikulaként funkcionálhat a kérdő mondatban. Ha valaki másképp ejti az adott szót, az sem jelent minden esetben nagy gondot, hiszen a szövegkörnyezetből általában sok minden kiderül. Persze jócskán nehezítheti a megértést.

A lényeg, hogy mindenkinek érdemes kínaiul tanulnia, mert egyre több itthon az olyan álláslehetőség, ahol a távol-keleti nyelv ismerete előnyt jelent.

Kína nálunk is jelen van
10 ezer munkahelyet teremtettek a kínai cé­gek Magyarországon.
12 ezer kínai él jelenleg Magyarországon.
3000 főnél is többen tanultak kínaiul az ELTE Konfuciusz Intézetben.A hazai kínai közösség tagjai főleg a gazdagabb délkínai tartományokból költöztek ide, de csak kevesen integrálódtak. Egyrészt a kultúrájuk teljesen eltér a mienktől, másrészt pedig sokan az országot ugródeszkaként használták és használ­ják, hiszen nem olyan egyszerű nálunk egy kínai állampolgárnak letelepedni. Elég, ha vala­melyik hivatalnok egy pecsétet rossz helyre üt, és az ügynek könnyen ki­toloncolás lehet a vége. Nehezíti a dolgot az is, hogy a kettős állam­polgárságot a kínai ál­lam nem ismeri el.

Idén június 16. és 18. között Budapesten tartják az Európai Konfu­ciusz Intézetek Konfe­renciáját, amelyen többek között részt vesz Hszü Csia-lu, a kínai parlament alelnöke is.

Sztereotípiák
A kínaiak előszeretettel fogyasztanak kutyahúst.
– A kínaiak nagy része soha nem eszik vagy evett kutyahúst.

Az átlag kínai szegény.
– Nem szabad összekeverni az életformát az élet­színvonallal. A kínai esetleg kevesebbet költ a la­kására, de többet a ruházkodására, étkezésére vagy az elektronikai eszközeire.

A nagy falat látni lehet az űrből.
– Ez egy jól kitalált PR-történet, nincs valóságalapja.

Kína messze van, nincs értelme kínaiul tanulni.
– A világot behálózzák a kínai cégek, amelyek előszeretettel alkalmaznak kínaiul beszélő kollégákat.

Egyperces: Palásti Lajos, a Kínai Nyelvi Híd verseny győztese
Miért kezdett el kínaiul tanulni?
– Már beszéltem angolul és németül, de érdekel­tek más idegen nyelvek is, és a távol-keleti kultúrák. Igaz, eleinte nyelvórára nem jártam, viszont egy közösségi oldalon megismer­kedtem kínaiakkal, akiknek segítettem az angolban, ők meg nekem a kínai hangok kiejtésé­ben. Aztán elkezdtem rende­sen tanulni a nyelvet az írásjegyekkel együtt.

Járt már Kínában?
– Tavaly nyáron egy hó­napot töltöttem Kínában, és az elején nem volt túl egyszerű megérteni például a taxisofőröket, mert gyorsan és dialek­tusban beszélnek. De­cem­berben szerepeltem egy dallal egy kínai gálaműsorban, a reptérre menet azonban bajba kerültem. Lekéstem az átszállásnál az utolsó metrót, és nem volt ná­lam pénz, így még taxit sem tudtam fogni. Végül egy idegen kínai megkérdezte, mia bajom, és annyi jüant adott, hogy a taxi mellett még vacsorára is elég lett volna.

Mennyit készült erre a versenyre?
– Nagyjából egy hónapot, mert egy külön beszédet is kellett írnom, válaszolnom kellett Kínával kapcsolatos kérdésekre, és még egy produkciót is elő kellett adnom. Szinte az utolsó pillanatban találtam egy mongol dalt, amelyet elég sokat kellett gyakorolni, mert a magas hangok a verseny előtti héten még nem voltak teljesen tiszták. Szeren­csére végül az előadás jól sikerült, de ez elképzelhetetlen lett volna Veér Csongor barátom nélkül, aki a dalt hege­dűn kísérte.