Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Lovas Istán interjúja Hendrey Tiborral, a Tibetet Seítő Társaság alapító-elnökével/HUNG

2017. december 5./lovas.blog/TibetPress

Interjú Hendrey Tiborral, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetőjével, Hendrey Tiborral

Lovas
Hatalmas nyilvánosságot kapott tiltakozása a múlt hétfőn kezdődött Kína-Közép-Kelet-Európa csúcs alkalmával és az, ahogyan Önnel bántak a rendőrök. A balliberális média a Klubrádiótól az ATV-ig habzó szájjal diktatúrázott, sőt terrort emlegetett. Ugyanarról a médiumokról és képviselőikről van szó, akik kéjjel zengtek dicshimnuszokat a hatóságokról és rendőrségről, amiért Móse Kacav izraeli államfő 2004-es magyarországi látogatásakor három embert, köztük egy palesztin fogorvost vettek őrizetbe azzal, hogy egy holokauszt múzeumot akartak felrobbantani. Ami miatt azután az államnak kártérítést kellett fizetnie, mert a vád alaptalan volt. A Hetek, az ATV-tulajdonos hetilapja „Ügynökök altatásban – letartóztatták a fenyegető fogorvost” címmel így örvendezett: „Tény, hogy nem mindennapi biztonsági intézkedések mellett zajlottak az államfő találkozói: autóját testőrök hada kísérte, a háztetőkön mesterlövészek figyeltek, mindenfelé rendőri kordonok emelkedtek és a levegőből helikopter pásztázta az útvonalat”. Nem gondolja, hogy e médiumok instrumentalizálták tiltakozását?

Hendrey
A média mindig a politika hű kutyája. Ez a kutyus lehet szelíd, jóindulatú háziállat, és lehet igencsak megvadult véreb is… Ez valahogyan ennek a műfajnak a tulajdonsága. Politika és média… Ma az információközvetítés különböző érdekek szerint foglal állást, és ami nem érdeke, ott általában nem a tények alapján nyilvánul meg… Tisztelet a kivételnek!

Lovas
Ne haragudjon, hogy félbeszakítom: „kivételességem” dokumentálására az interjú végéhez csatolom azt, amit Balog Zoltán 2008-as, hasonló tibeti zászlólengetését élesen elítélő levelem erre vonatkozó részében írtam. Ahol bíráltam azt is, hogy az Országgyűlés emberi jogi bizottsága elnökeként határozatot fogadott el a Tibetben élő állampolgárok jogainak védelméről, kettős mércét alkalmazva és így elfeledve például a világ legnagyobb szabadtéri börtönében, a gázai övezetben szenvedőket, „hála” egy magát demokratikusnak nevező országnak.

Hendrey
Sem én, sem az alapítványom nem állítja azt, hogy ma Magyarországon valamilyen diktatórikus, zsarnoki rendszer uralkodna. Bizonyos anomáliák és rendellenességek azonban jelen vannak feltűnően és látens módon is. Közhasznú alapítványunk akaratunkon kívül ezekre az ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, intellektuális módon és néha direktebb szimbólumokkal,  mint például most Tibet kapcsán. Ez semmiképpen nem a balhé és a „nix ugribugri” műfaja. A mi feladatunk, az előzőekben elmondattak szerint, hogy a tibeti emberek szélsőséges elnyomott helyzetére, kulturális és gazdasági elnyomására felhívjuk a figyelmet, ahogy ezt törvényes alapító okiratunk is kimondja. Tehát ez, mondhatni kötelességünk is.  Tibetben évtizedek óta kulturális genocídium zajlik. De Tibet esetében is igyekszem nem rövidlátó lenni, és nem elfelejteni azt, hogy vannak közelebb és távolabb élő népcsoportok is, amelyek ugyanúgy védelemre szorulnának. Ugyanakkor az én életem úgy alakult, hogy a tibeti tradícióhoz közel kerültem, és azt választottam, ami nem jelenti azt, hogy más népekről, népcsoportokról elfeledkeznék. Körősi Csoma Sándortól sem kérdezné senki, hogy mi a fenét keresett éppen Tibetben?

Lovas
Felteszek egy durva kérdést. Ön mi lenne inkább, a többségében buddhista Burmában muzulmán rohingya, a „demokratikus”, hinduista-buddhista India által megszállt Kasmírban muzulmán, India mai miniszterelnöke, Narendra Modi még gudzsarati kormányzósága alatt muzulmán, akik közül mintegy kétezernek ontották ki a belét és ő bíztatta a gyilkosokat, vagy tibeti a mai Tibetben?

Hendrey
Legszívesebben újból és újból magyar lennék, és szerencsémre magyar vagyok. Nem tudom elképzelni magam sem tibetinek, sem rohingyának, sem gudzsarati muzulmánnak. Tehát ilyen szempontból a kérdésre egyáltalán nem tudok válaszolni. De nem is ez a feladatom. Hanem az, hogy magyarként lássam a világot és ebben észrevegyem azt, hogy globalizált világunkban – noha nem igazán kedvelem a „globalizált” kifejezést – Magyarországnak és az emberiségnek mi a hasznos.

Lovas
2008-ban Tibetben zavargások törtek ki. Közvetlenül ezután, e feszült helyzetben egy felmérést rendelt meg a menekült státuszban lévő tibeti kormány, amelyet nem lehet Kína-barátsággal vádolni. A nagyon is reprezentatív, 17 ezer tibetit felölelő felmérés alapján kiderült, hogy csak 29 százalékuk szeretne független Tibetet. A többi nem. Erről mi a véleménye?

Hendrey
A történelem hatalmas, szinte irányíthatatlan kereke maga alá gyűr kultúrákat, népeket. Ezen belül Tibetnek is ez a sors jutott, mint sok más népnek is. Vannak nézőpontok, ami szerint a történések sorsszerűen zajlottak és vannak nézőpontok miszerint meg is érdemelte Tibet a sorsát. Túl sokáig volt elszigetelve és nem vette észre időben a történelem hullámzását. Vagyis lehet mondani, hogy azt kapta Tibet, amit érdemelt. Kína fennhatósága alá került. Véleményem szerint a Dalai Láma nem csak politikus, hanem reálpolitikus is, de még annál is sokkal több. Tibet választott legitim uralkodója, széles látókörű realista, népszerű közéleti személyiség, igazi békeharcos, aki most is ugyanazt mondja, mint évtizedekkel ezelőtt, lopott pénz nem tapad a kezéhez, és nem csak a tibetiek, hanem az egész emberiség boldogulásáért dolgozik. Ő is, és a menekültkormány is azt vallja, hogy a tibetiek nincsenek abban a helyzetben, hogy Tibet függetlenségéért küzdjenek, vagyis, hogy lehet Tibet akár Kína része is. Ők nem akarnak függetlenséget. A kínai manipulált, világot felültető hibrid politika ezt szándékosan nem akarja elhinni, és szándékosan terjeszt valótlanságot, hogy a tibeti dalai lámának nacionalista, soviniszta, terrorista és szakadár törekvései vannak. Ez a hazug állítás nem igaz, és egyben végzetes következményei is vannak a tibetiek számára. Ezzel nem állítom azt, hogy nem lehetnek olyan szórványos törekvések, amelyek mindenképpen a teljes függetlenséget szeretnének elérni, de ilyen a világon mindenhol van. Ez az ember identitásának sajátja. De a hivatalos tibeti politika egyértelműen és nagyon régóta nem függetlenség párti. Az említett felmérés teljes mértékben, hűen tükrözi az állapotokat. Sokkal több ember állítja, hogy nem akarja Tibet függetlenségét, már csak azért sem, mert a dalai láma, mint „istenkirály” irányában olyan nagy a bizalom és a hűség, hogy a tibetiek legyenek száműzetésben vagy otthon, szívvel-lélekkel és tiszta tudattal követik vezetőjüket. Irigylésre méltó, nem?

Lovas
Vannak olyan amerikai cikkek, amelyek azt állítják, a dalai lámát CIA-támogatást is élvezett. Ez mennyiben állja meg a helyét?

Hendrey
Ez a hatvanas évekre igaz. A hidegháború kellős közepén a CIA komoly tervet dolgozott ki arra, hogy milyen módon támogassák a tibetieket, arra az esetre, ha függetlenségi harc törne ki. Ez évekig eltartott. Egészen addig, ameddig a dalai láma érett, széles látókörű uralkodóvá nem vált, és rá nem jött arra, hogy ez a politika nem vezet sehová, és ezzel csak világuralmi érdekek hálójába kerül Tibet. Sajnos ebből a hálóból mára sem sikerült teljesen kikerülnie. Egyébként a világpolitikai helyzet is változott/javult annyit – Kissinger 1971-es titkos pekingi látogatását követően -, hogy a CIA támogatást a dalai láma már nem látta megfelelőnek. Ekkor fejezte ki egyértelmű állásfoglalását, vagyis azt, hogy Tibet nem akar függetlenséget, de kívánatos lenne egy belső, valós autonómia, önrendelkezés, valamint szeretné, ha Tibet atommentes terület lenne.

Lovas
Pár napja a Magyar Nemzet – amelyről jelenlegi állapotában nem mondható, hogy imádja a Fidesz-kormányt – azt írta, „Azért mindenesetre nem ítélhetjük el Pekinget, hogy a tervek szerint 2020-ig valamennyi vidéken élő tibeti gyermek számára ingyenessé teszi az oktatást”. Ugye van néhány ország a világon, ahol a szülők jól éreznék magukat egy ilyenfajta támogatással? Arról nem szólva, hogy minden kínai tartomány jövedelme bizonyos százalékával segíti Tibetet.

Hendrey
Nem tudom, hogy honnan, mennyit és egyáltalán küld-e pénzt a kínai adminisztráció a tibeti tartományba, de őszintén szólva inkább azt állítanám és erősíteném meg, hogy nem küld, hanem visz. Ezt nem én mondom, hanem a dalai láma és a tibeti kormány. De emellett azt is el tudom képzelni, hogy az oktatást tényleg ingyenessé teszik. Vannak szép számmal bizonyos elemek, amelyek a régi feudális Tibethez egyáltalán nem hasonlíthatók, és amelyek a mai korban fejlődésnek mondhatók. Ezzel nincs is probléma. Tibetben sokoldalú fejlődés van, sok minden új, korszerű dolog jelent meg, ami fontos ahhoz, hogy egy régió, egy népcsoport a XXI. században éljen. Itt az a probléma, hogy ennek a fejlődésnek a különböző hasznai, különböző eredményei nem a lakosságnál maradnak, hanem a gyarmatosítóknál. Az egész tibeti gazdaság és minden erőforrás mind kínai kézben van, és ebből a tibetiek jóval kevesebbet látnak, mint amennyi járna nekik, mint amit megérdemelnének. Ezt úgy tudnám összefoglalni, hogy a tibetiek a saját területükön másodrendű vagy harmadrendű állampolgárok. Miközben minden hatalom és irányítás a kínai bevándorlók kezében van. A helyzet kicsit az amerikai őslakos indiánok viszonyaira emlékeztet.

Lovas
Semmilyen tapasztalatom és ismeretem nincs Tibetről, de ismerőseim, akik ott jártak, nem úgy számoltak be élményeikről, hogy a boltok például ne lennének tibeti kézben. Milyen arányban élnek tibetiek Tibetben?

Hendrey
Általános és jellemző jelenségről beszéltem. A hatóságokkal együttműködők, és az azokat segítők mindig, mindenhol előnyben részesülnek, ez természetesen Tibetben is így van. A Tibeti Autonóm Régióban, tehát nem a történelmi Nagy Tibetben, két és fél – hárommillió bennszülött tibeti nyakán legalább ugyanannyi kínai pionír él(ősködik). A történelmi Nagy Tibetben (értsd úgy, mint Nagy Magyarország) 5-6 millió tibeti ember él, ami mellett tibeti forrásokat idézve legalább ugyanannyi a kínai is. A kínai bevándorlók nem tudnak hosszú ideig Tibetben tartózkodni egészségügyi okok miatt, ezért 5-6 évente cserélődnek. Nekik egzisztenciális szempontból kiváló hely Tibet, hiszen jóval nagyobb jövedelemhez és előnyökhöz jutnak, mint Kínában.

Lovas
A Kína-barátsággal igazán nem vádolható Wikipedia angol nyelvű szócikkét idézem: „a 2010-as kínai népszámlálás adatai szerint az etnikai tibetiek aránya a Tibeti Autonóm Régió 3 milliós teljes lakosságának 90 százaléka. A pontos népességi számadatok minden bizonnyal attól függenek, hogy az ideiglenes migránsokat miként számolják.” De menjünk tovább. Alapítványuk honlapján feltüntetik, hogy honnan tájékozódnak. A dicséretesen színes forrásmegjelölésben ott van a Kuruc.info is, amit Önnek egyetlen balliberális interjúvolója nem vetett a szemére. Nem gondolja, ha ugyanez egy jobboldali szervezetnél fordulna elő, azt ugyanezen sajtó  azonnal keresztre feszítené?

Hendrey
Politikailag sem jobb, sem bal oldalban nem gondolkozom, és a kettő mocsárszínű keverékében sem. Politikusként sem gondolkodom. Egy vízióban gondolkodom, és ez azért fontos, mert a víziók tükörképe mindannyiunkban benne van, ezért megélhető. Egy értékben gondolkodom, amit ma úgy hívnak, emberi jogok. Nem mindig hívták így, valamikor szeretetnek és együttérzésnek nevezték. A mai világkorban ez a két sajátos formája az embernek kiveszendőben van, és ezért érdekek mentén pótcselekvésként emberi jogokat kiáltunk. A mi szervezetünk nem neoliberális és nem is nacionalista, hogy két végletet említsek. Megjegyzem, a nacionalizmus DNS molekulája éppen a kínai ember vérében van. Mi nem politikában és annak manipulációiban gondolkodunk.  Aztán lehet, hogy a vízió megvalósulásához is politika kell. Ez legyen az emberi élet paradoxona. Megalakulásunktól kezdve függetlenek voltunk, és máig is azok maradtunk. Ezért igen nehéz a fennmaradásunk. Az elmúlt bő két évtizedben egyik kurzus sem fedezte fel ennek a látszólag kis és jelentéktelen ügynek a fontosságát. Ha mindenképpen valami meghatározást vár tőlem, az emberi/szellemi tradíció tudását és tapasztalását használjuk, mint fegyvert a boldog, félelemmentes, egészséges és harmonikus élet érdekében. Ha úgy jobban tetszik, Tibet kapcsán ezt a fontos szemléletet is védelmezzük. A Kuruc.infóból  sok írással egyetértünk, és sokkal nem. Amelyik írásuk a témánkhoz kapcsolódik, azt átvesszük, mint média-hivatkozást, egyéb belpolitikai cikkekkel nem foglalkozunk.

Lovas
Forrásként megadták a CCTV-t, Kína Központi Televízióját is, amely egyébként idén január elseje óta CGTN. Onnan is közölnek híreket?

Hendrey
Nem akarunk egyoldalúak lenni, azaz nem csak a tibeti szempontból vagy forrásokból közölt cikkeket közölni Tibet témájában. Mert lehet ugyan, hogy egy kínai forrásból való, Tibet-témájú cikk torzít, de azt szeretnénk, ha az érdeklődök azokról is értesülnének. Egy negatív cikk, abszurdításánál fogva néha több információt közvetít, és jobban használ a tibeti ügynek, mint egy pozitív cikk.

Lovas
Főként a balliberális sajtónkban szinte kötelező egy interjút azzal a sablonnal kezdődő mondattal befejezni a kérdező részéről, hogy „majd meglátjuk”. Kivételesen most megengedem magamnak, hogy hasonlóan enyém legyen az utolsó szó, mégpedig azzal: ahogyan 1990 előtt meggyőződésem volt, hogy az akkor szabad Nyugat legyőzi a borzalmas, bennünket is megszállva tartó szovjet birodalmat, most ugyanolyan biztos vagyok benne: a folyamatosan a békét, a két- és sokoldalú kapcsolatok mélyítését akaró Kína fogja legyőzni a liberális álarcban országokat pusztító, terrorista, állandóan háborút akaró, viszálykeltésre, konfrontációra, „megelőző csapásokra” utazó Nyugatot. Összefogva a szintén békét akaró Oroszországgal. És nagyon köszönöm az interjút.

Hendrey
A legutolsó szó jogán: így legyen, minden ember javára és örömére. Köszönöm a lehetőséget, és köszönöm, hogy szót kaptam.

 
Lovas István csatolmányai
Csatolmány: a Magyar Demokrata 2008. V. 21-i számában megjelent levél  Németh Zsolthoz, a parlament Külügyi Bizottsága elnökéhez írt levél Balog Zoltánra vonatkozó része.

Németh Zsolt
az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke

/A Balog Zoltánra vonatkozó rész:/

Így a világ legnépesebb országával, Kínával az eddig sem különlegesen jó viszonyukat sikerült a múlt héten tovább rontaniuk. Mégpedig úgy, hogy ebből ismét a jelenlegi kormány jött ki jól.

Mint tudja és nyilván helyeselte, a Országgyűlés emberi jogi bizottsága a múlt kedden határozatot fogadott el a Tibetben élő állampolgárok jogainak védelméről. Előtte e bizottság elnöke, Balog Zoltán, aki messze – és teljes joggal –  a legnépszerűbb és a választói által  leginkább  szeretett képviselőik egyike, még egy tibeti zászlót is meglengetett a Parlament előtt.

Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy az emberjogi bizottság nem egyenlő a külügyi bizottsággal.

És azzal is, hogy Balog Zoltán teljesen őszintén, a tibeti nép iránti rokonszenvtől vezéreltetve lengette a lobogót.

Csakhogy.

Egyrészt nehezen tudom elképzelni, hogy például  Herta Däubler-Gmelin, a német Bundestag emberjogi bizottságának elnökasszonya lengetné-e a földkerekségen elnyomott etnikumok zászlait Berlinben, ugyanis ez esetben a lengetés elvenné az idejét az érdemi munkától, tekintettel a világon elnyomott népek nagy számára.

Másodsorban megkérdőjelezhető, hogy szabad-e kivételezett rokonszenvet mutatnia az emberi jogi bizottság elnökének egy adott, elnyomást szenvedő nép irányában akkor, amikor pontosan nem elvi,  hanem pragmatikus okokból nem gondolna például egy palesztin zászló lengetésére annak ellenére, hogy – érzésem szerint – a világ bármely országában a találomra megkérdezettek többsége inkább élné a kommunista Kína által elnyomott tibetiek mindennapjait, mintsem a demokratikus Izrael által naponta, nyúlként tenné ki magát célzott likvidálásnak palesztinként, a világ legnagyobb szabadtéri börtönének tartott Gázai övezetben.

Harmadsorban – és e levél témája miatt ez a legfontosabb – a messzi  Peking nem egészen különíti el a Fidesz különösen heves tibetpárti megnyilvánulásait a szerint, hogy az külpolitikai vagy emberjogi szerveződésből érkezik. Hogy ezt a kormányoldal mennyire érti, arra jellemző: az emberi jogi bizottság ülésére a Bem rakpartról meghívott szakértő „meggyőződésének adott hangot ugyanakkor, hogy ezt a kérdést (a tibetiek jogait) békés úton, tárgyalásokkal kell rendezni”, majd kijelentette: hogy „a kormány nem tartja időszerűnek, hogy az Országgyűlés Tibettel kapcsolatban a napokban határozatot fogadjon el”.

Az erről beszámoló MTI-jelentés azután tartalmaz még egy olyan mondatot, hogy aki azt elolvassa, kétségbeesésében tényleg nem tudja, miként reagáljon. Idézem azt, amit a KDNP-s Szászfalvi László, az emberi jogi bizottság alelnöke mondott: „a magyar diplomácia számára ’mankót jelentene’, ha megszavaznák a Tibetről szóló határozatot, mert a későbbiekben a kormány tárgyalásai során tudna rá hivatkozni”.

Mely sorok olvastán elképzelem önöket, amint már kormányzati pozícióban Pekingben egy számunkra előnyös egyezmény aláírása érdekében azzal érvelnek, hogy „de uraim,  a Fidesz és a KDNP már 2008 májusában szorgalmazta az önök elítélését…” Szomorú vicc ez.

Talán nem véletlen, hogy a tibeti állampolgárok jogainak védelméről szóló emberi jogi bizottsági határozatot beterjesztésében egyetlen MSZP-s sem vett részt.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb