Látszatintézkedések Kínában

2011 július 6. /Népszava.hu/TibetPress

Szabadon engedték Aj Vej-Vej (Ai Wei Wei) kínai művészt, valamint egy másik neves ellenzékit, Hu Csiát (Hu Jia) közvetlenül a kínai kormányfő európai körútja előtt. S bár az emberi jogok érvényesülése Kínában egyre romlik, ez mit sem változtatott azon, hogy mind hazánk, mind a brit és német vezetés szorosabbra fűzte politikai és gazdasági együttműködését Pekinggel.

Aj Vej-Vej az egyik legismertebb kínai művész és gondolkodó, számos alkotása nagy külföldi galériákban látható, így legutóbb a londoni Tate Modernben sok százezer porcelán napraforgómagot állított ki, az egyén és a társadalom viszonyát bemutatva. Három éve a Madárfészeknek becézett Pekingi Nemzeti Stadion megtervezésében vett részt, melyet a 2008-as olimpián mutattak be a nagyközönségnek. Az 54 éves férfit majdnem két hete, június 23-án engedték el a kínai hatóságok, miután április elején gazdasági bűncselekmény elkövetésének vádjával őrizetbe vették. Mint azt a kínai külügyminisztérium elmondta, jó magaviselete, az, hogy bevallotta bűneit, valamint krónikus betegsége játszott közre abban, hogy elbocsátották.

Szabadon engedése azonban nem teljes: engedély nélkül nem hagyhatja el Pekinget, és a médiának sem nyilatkozhat fogva tartásának körülményeiről. "Nem mondhatok semmit" - a mester ezekkel a szavakkal kért bocsánatot a házánál várakozó riporterektől. Nyolcvan napos elzárása alatt nem fogadhatott ügyvédet, és családjával sem léphetett kapcsolatba. Nemzetközi szervezetek és emberi jogi csoportok felháborodását váltotta ki letartóztatása tavasszal. Vej-Vej családja úgy véli, a férfit - aki mindig nyíltan kritizálta a szerinte elnyomó kínai rezsimet - csupán el akarják hallgattatni az ellene felhozott, "koholt" vádakkal.

A művész tervező cége egy hete nyújtotta be fellebbezését az 1,85 millió dolláros büntetés ellen a Pekingi Adóhivatalhoz. Vej-Vej felesége, Lu Kving - mint a vállalat jogi képviselője - az állítólagos adócsalás kapcsán bizonyítékok felmutatását, valamint az ügy újraértékelését kérte. Pu Zikvang ügyvéd az AP hírügynökséggel közölte, a család nem kapta még vissza a kínai hatóságoktól a könyvelési jegyzőkönyveket, adóbevallásokat, számlákat, így nem tudták ellenőrizni a tételeket.

Az adóhatóság 750 ezer dollár adóhiányt állapított meg, valamint 1,1 millió dollár büntetést szabott ki Vej-Vej cégére. A vállalati jogász viszont úgy gondolja, az állítások megkérdőjelezhetőek, mivel sem a bűntett elkövetésének éve, sem a formája (vállalati adó, személyi jövedelemadó stb.) nem szerepel a felszólításban.
Vej-Vej újabb megtorlást kockáztatva beszélt arról kiengedése után, mennyire tiszteli a Hong Kongban élő embereket, akik nagy számban támogatták őt. "A Hong Kong-i egy nagyon józan társadalom. Akcióik teljesen meghatottak. Ez nem csak értem volt, hanem amiatt, amiben hisznek" - hangoztatta a mester újságírók előtt. Hozzátette: "Mi, kínaiak példát vehetnénk Hong Kongról, mely a nyitott és elfogadóképes közösség modellje." Hong Kong 14 éve vált a Kínai Népköztársaság részévé, azonban a mai napig különleges szerepet tölt be az államon belül. Brit gyarmatként menedékhelyül szolgált az ellenzékieknek, a másként gondolkodóknak másfél évszázadon át. Beolvadása után megmaradt valamelyest az óvóhely jellege, így 1989-ben a pekingi Tienanmen téren történt mészárlást követően a tüntető diákoknak előbb Hong Kongba kellett eljutniuk, hogy aztán elhagyhassák az ázsiai országot. Aj Vej-Vej is épp Hong Kongba tartott április 3-án, amikor a kínai rendőrök leszállították a gépről, majd bezáratták egy titkos helyen. Zao Lianhaj kínai aktivista - aki a szennyezett tejpor által megbetegedett gyermekek jogaiért küzdött, s ezért több mint 21 év börtönbüntetésre ítélték - egy internetes bejegyzésben azt írta: "Hong Kong még nem esett el, ott nyugszik a remény."

Hong Kongban gyakran tartanak tüntetéseket politikai reformokat, az egypártrendszer megszüntetését, több sajtó, valamint szabadságjogokat követelve. Szombaton tízezres tömeg vonult az utcára, hogy kifejezze a demokratikus változás iránti igényét. Több helyi képviselő is lemondott, mivel népszavazást akartak kiiratni a demokráciáról, a pekingi vezetés azonban válaszként betiltotta a referendumokat. A kormányzó Kínai Kommunista Párt (KKP) kizárja annak lehetőségét, hogy 2020 előtt választást rendezzenek. "Országunk kormánya 60 év után megadhatná a népnek a jogot, hogy maga válassza meg vezetőit" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Aj Vej-Vej.

Kína az ellenzékiek elnémításával, az alapvető jogok sorozatos megsértésével ugyan kivívja a világ nemtetszését, mivel azonban egy kínai politikai változás akár a világgazdaság összeomlását is okozhatná, egyetlen ország sem tesz valódi lépéseket e téren. A The Daily Beast amerikai hírportál publicistái egyenesen úgy vélik, a több tucat politikai fogoly elengedése csupán szemfényvesztés volt, egyrészt Ven Csia-pao kínai kormányfő európai körútja miatt, másrészt mivel a KKP július 1-én ünnepelte alapításának 90. évfordulóját. Egy névtelenséget kérő, európai kínai nagykövet a Newsweeknek azt nyilatkozta, hogy a kínai vezetés nem volt tisztában Vej-Vej népszerűségével, s szerinte egyértelműen politikai nyomás hatására engedték el a művészt. A Die Presse című osztrák konzervatív lap Ven Csia-pao európai látogatása után azt írta, "az EU csak dörzsöli a tenyerét a befektetési ígéretek hallatán". A világ második legnagyobb gazdasága háromezer milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezik, melyet külföldön fektethet be. Peking célja, hogy növelje a tartalékok euróban tartott részét, mivel jelenleg hetven százalék dollárban van befektetve, ami nagy kockázatot és függőséget jelent az Egyesült Államoktól.

"Különös szövetségek születnek, ha egy formálisan ma is kommunista állam befektetőként érkezik Európába" - hangsúlyozta az osztrák szerző, hozzátéve, hogy tavaly a "demokrácia szülővárosában", Athénban tapssal fogadták a kínai kormányfőt.
Az Amnesty International nemzetközi jogi szervezet Hong Kongban kiadott legfrissebb jelentése szerint a látszatintézkedések ellenére Kínában valójában egyre romlik az emberi jogi helyzet. Felmérésük alapján az elmúlt 18 hónapban a kínai rezsim újabb szigorításokat léptetett életbe, nőtt a fizikai bántalmazások száma, és egyre többször gátolták meg a hatóságok az állampolgárok jogi képviselethez való jogát. Az AI ázsiai szóvivője közölte, egy kínai ügyvéd már 78 alkalommal került börtönbe, csak idén pedig 6 jogi képviselő tűnt el legalább két hétre. A szervezet úgy ítélte meg, a helyzet rosszabb, mint amikor a katonák tüzet nyitottak a demonstrálókra a Tienanmen téren, 1989-ben. Ven Csia-pao Nagy-Britanniában kijelentette: a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság más-más módon érvényesül a különböző országokban. Hozzáfűzte azonban, hogy Peking nem csak gazdasági, hanem politikai reformokat is tervez.

Hu Csin-tao, a KKP főtitkára, államelnök a párt megalapításának 90. évfordulóján tartott nagygyűlésen pénteken azt mondta, a társadalmi átalakulás következtében megnőtt a konfliktusok és problémák száma, ezért a reformok elkerülhetetlenné váltak. "Enélkül a párt elveszti támogatottságát" - hangsúlyozta. A múltba tekintve a pártfőtitkár kifejtette, a KKP követett el hibákat, és súlyos hanyatlást szenvedett el, melynek gyökere az volt, hogy "a párt irányelvei elváltak a kínai valóságtól." A Daily Beast ezzel kapcsolatban megjegyzi: "A kínai vezetés eddig elszántan ragaszkodott a régimódi gondolkodáshoz, és vezetéshez."