Lassan érnek be Orbánék kínai tárgyalásai

2011. július 22./NOL/TibetPress

Befektetés - A távközlésben és a közlekedésben hozhat jó üzleteket a távol-keleti kapcsolat
Wen Jiabao kínai miniszterelnök június végi magyarországi látogatásakor kiderült, hogy a távol-keleti ország vállalatai elsősorban a távközlés és a közlekedés területén érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt.

Előbbi szektorban már megvalósult egy komoly befektetés, a közlekedés terén ugyanakkor a kínai cégek egyelőre még csak keresik az együttműködési lehetőségeket, mind a vasúti, mind a légi szállítás területén.

Többmintmásfél év tesztüzem után Pécsett telepítette le globális támogató központját a Huawei technológiai cég. A magyarországi társaság idei árbevétele – függően a vállalat megrendeléseitől – megközelítheti a hárommilliárd dollárt. Ez a csoport teljes árbevételének megközelítőleg a tizede, lévén a tavalyi 28 milliárd dolláros árbevétel után idénre a vállalat előrejelzése csaknem harmincegymilliárd dollárról szól – tudtuk meg a vállalat sencseni központjában. Ross Gan, a médiakapcsolatok vezetője kérdésünkre elmondta: különösen figyelnek a magyar leányvállalat teljesítményére, lévén a cég növekedésének egyik fő kulcsát a nyugat-európai, valamint az afrikai fejlődő piacokban látják, e területeken pedig az ügyfelek kiszolgálását a magyar központból támogatják.

Kevesebb a konkrétum a közlekedési területen, ám még ennél is nagyobb üzleteket helyeznek kilátásba a kínai üzleti körök. A vasútépítés az egyik ilyen terület. Törökországban ugyanis a China Railway valósítja meg az 533 kilométeres Ankara–Isztambul közötti gyorsvasutat. Második szakaszának az építésébe a napokban kezdett bele a cég. Ennek kapcsán általános vélekedés, hogy Magyarországon is hasonló fejlesztéseket valósítanak majd meg, ám míg Bulgária és az Egyesült Királyság esetében említenek konkrétumokat, addig hazánkkal kapcsolatban csak általánosságokat fogalmaznak meg. Érdekesség, hogy Magyarország kapcsán a vasútépítéshez kapcsolódó és itthon sokat emlegetett logisztikai központról alig esik szó Kínában.

Nem úgy a légi közlekedés esetében. Bár a kínai sajtó egy része már –kis túlzással – csaknem tényként kezeli, hogy a HNA-csoport lesz a Malév befektetője, vannak olyan szakértői vélemények is, melyek még nem fogadnának erre. – A közép-európai piac növekedési számai messze nem támasztják alá azt, hogy a HNA-nak egyértelműen jó befektetés lehet beszállni a Malévba – nyilatkozták a minap a China Daily című újságnak iparági szakértők, kiemelve, hogy a több légitársaságot, köztük a Budapestre is repülő Hainan Airlinest tömörítő csoportnak sokkal intenzívebb növekedést kínál az ázsiai piac.

Az ügyben még több dolog nem egyértelmű: például az, mennyi pénze is van a HNA-nak, amely a közelmúltban jelentette be, hogy 1,2 milliárd dollár értékben részvényeket bocsát ki, s egyúttal azt is megjelölték, hogy ennek célja a társaság esedékessé váló hiteleinek újrafinanszírozása.

Ráadásul a csoport elnöke, Chen Feng a kínai sajtónak megerősítette, hogy érdeklődnek a Budapest Airportot is tulajdonló Hochtief Airport iránt. Sajtóértesülések az üzlet nagyságát 1,2–1,4 milliárd dollár közé tették, ám a teljes Hochtief Airport vételárát Európában ennél jóval többre taksálják a szakértők.

A reptérüzemeltető csoport iránt érdeklődik egy másik kínai vállalat, valamint a német Fraport, a szingapúri Changi repülőteret irányító társaság, illetve a londoni Gatwick üzemeltetője is. S nem kizárt az sem, hogy az európai piac iránt érdeklődő kínai cégeknek osztozniuk kell a reptéren és egy esetleges légitársasági bevásárláson, hiszen egy reptér és az ott bázist működtető légitársaság azonos tulajdonosa az EU-s jog szerint legalábbis aggályos. A Malév kapcsán ráadásul több bizonytalansági tényező is felmerül: egyrészt az orosz résztulajdonos még mindig a cégen belül van, másrészt tart az az uniós vizsgálat, amely a Malév állami támogatásait vizsgálja.