Kurgánsírok Tibetben

2011.március 1./barikad.hu/TibetPress

Ha a világ tetején elterülő Tibetről hallunk, akkor az ott virágzó buddhista hit jut eszünkbe. Szinte alig értesülünk arról, hogy a térség ősi  múltjában őseink, a szkíta népek meghatározó szerepet játszottak.
 

Égi királyok

Az első tibeti királyok egyenesen az égből ereszkedtek le, legalább is a helyi krónikák leírása alapján. Az isteni lények hét generáción keresztül egy kötél segítségével szabadon jártak az égi, valamint a földi világ között. A nyolcadik királynál azonban elszakadt a kötél és a gonosz szétterjed a világban. Jelen történetben a kötelet az Égígérő Fa tibeti megfelelőjének tartják a vallástörténészek, amely egy nagyon ősi szkíta hitvilági elem. A mi népmeséink is tudnak csodálatos, világok közt átnyúló fáról. A tibeti királyokról szóló történet azzal fejeződik be, hogy a nyolcadik uralkodó óta temetkeznek a királyok a termékeny, Brahmaputra völgyében lévő kurgánsírokba. Valóban, Lhászától délre fekvő Shannan tartományban találjuk a régi emlékhelyet. A közelben egy kolostorban és kis szentélyben ápolják a nagy ősök kultuszát.

A királyok kora viszonylag kései, a Kr. u. 7-9. század közé datálható, a fennmaradt tibeti királylista mintegy negyven királyról tud, akiknek sírjait a fenti helyen találjuk meg. Máig a leghíresebb Szrong-bcan-szgam-po, aki a hagyomány szerint meghonosította a buddhizmust Tibetben és megerősítette az ország térségbeli pozícióját.

Kurgánok és sztélék

A helyi régészek figyelmét felkeltette az ősi temetkezési hely és eddig kilenc sírt azonosítottak be, köztük van a híres tibeti uralkodóé, Szrong-bcan-szgam-poé. A helyszínen még nem végeztek ásatásokat, ezért nem tudni, igaza van-e a helyi pletykának és vajon vannak-e pazar kincsek a sírokban és megtalálhatók-e bennük a híres tibetiek aranyszobrai.  

Maguk a kurgánok gúla alakúak, magasságuk 10 és 30 méter között váltakozik. Az építők kő alapra földet hordtak, ezért a sírok olyanok, mint a környező dombok. Jelenleg két kurgánon belül a királyok dicsőségét hirdető, valamint az ország régi történetét elmesélő sztéléket tekinthetjük meg, amelyek egy kőteknős hátán állnak.

Az ősi királysírok mellett az elmúlt évtizedben számtalan egyéb emlékre – erődítmény, kurgánsír, sziklarajz, stb. - bukkantak Tibet más részén, amely leletek azt bizonyítják, hogy a vidék már régtől lakott volt. Néhány emlék, mint a kőlapos sírok és az áldozati helyek szinte ugyanolyan kialakításúak, mint Mongóliában és Dél-Szibériában, továbbá az Altajban feltárt bronzkori szkíta emlékek.

Obrusánszky Borbála