Külügyi szakértő: 7-8 év alatt beérett a nyitás Kína felé

2011. június 24. /atv.hu/TibetPress

A kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos budapesti látogatása azt mutatja, hogy beérett az elmúlt 7-8 évben megkezdett magyar diplomáciai és gazdasági nyitás Kína felé - mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője pénteken.

Ezt a magyar nyitást a korábbi kormányok kezdték meg, a mostani kormány pedig nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette - hangsúlyozta a szakértő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) budapesti látogatásának első napján.
   
Matura Tamás szerint önmagában már az óriási diplomácia siker, hogy a kínai miniszterelnök eleget tett a magyarországi meghívásnak. Azt mondta, jelzésértékű, hogy a világ egyik legfontosabb vezetője időt szakít és ellátogat Magyarországra, a közép-kelet-európai régióban egyedül ide, a nem is a legnagyobb gazdasági súlyú országba.
   
Értékelése szerint a kínai miniszterelnök útja jele lehet annak, hogy a magyar-kínai kapcsolatok már erősek. Megjegyezte, talán nem véletlen, hogy európai körútjának első állomásán Magyarországot keresi fel, Budapestről utazik tovább Németországba és Nagy-Britanniába. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokban-években több magas szintű kínai delegáció járt Magyarországon. Nagy jelentősége van annak is, hogy Ven Csia-pao szombaton a Magyar Tudományos Akadémián vázolja elképzeléseit az egész közép-kelet-európai régiónak felkínált gazdasági-politikai együttműködésről - tette hozzá.
   
Az MKI szakértője úgy látja, hogy Magyarország szerepe felerősödhetett a 2011. első félévi soros EU-elnökségi szerepkör következtében. Az elnökség lezárultával a magyar diplomácia befolyása megnövekedett - tette hozzá.
   
Azt mondta, Kína elsősorban gazdasági hídfőállást keres Európában. A Kína felé történt magyar nyitás eredményessége remélhetőleg a Magyarországra érkező kínai befektetésekben és munkahelyteremtésben mutatkozik majd meg. Tavaly 8,7 milliárd dollárt tett ki a kínai-magyar külkereskedelmi forgalom volumene, ez nagy növekedés a korábbi évek 5,5-6 milliárd dolláros forgalmához képest. Kínai becslés szerint ez az érték idén eléri 10 milliárd dollárt.
   
Matura Tamás arról is szólt, hogy a Kína és Európa közötti hídszerep betöltésére nemcsak Magyarország vágyik, ilyen törekvései vannak a többi visegrádi országnak, és Románia is egyre inkább nyit Kína felé, tehát ebben a vonatkozásban egyfajta versengés folyik. Véleménye szerint Magyarország egyfajta kaput jelenthet Kínának a csaknem 500 milliós uniós piacra, ráadásul meglehetősen jó logisztikai hátérrel. Hozzátette, Magyarország jó nyitási pontot jelenthet Kína számára a Balkán vagy Görögország, továbbá a keleti piacok, Oroszország felé is.
   
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: kínai részről annak nincs feltétlenül racionalitása, hogy egyetlen országra tegyenek fel mindent, minden bizalmukat és tőkéjüket oda irányítsák, kizárólag egy helyen építsenek ki logisztikai és egyéb központokat, ehelyett annak van nagyobb realitása, hogy több, kisebb-nagyobb centrumot létesítsenek, ahonnan a kínai gazdaság szereplői a kontinensen terjeszkedni tudnak.
   
Matura Tamás kitért arra is, hogy a pragmatikus kínai külpolitika erős Európai Uniót szeretne látni, ugyanis ez erősítené az általuk kívánatosnak tartott multipoláris világhatalmi rendszert.