Küldenek valakit fentről, aki aztán egy időre beköltözik az otthonukba

2018. május 31./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

A Kínai Kommunista Párt több mint egymillió tisztviselőjét azzal bízták meg, hogy időről időre költözzenek be családokhoz a nyugati Hszincsiang régióban, írta a CNN a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet egyik jelentésére hivatkozva. A CNN szerint sokan ezt úgy értelmezik, hogy a kínai vezetés még tovább csavar a régióban bevezetett, egyébként is szigorú szabályokon, amelyek az ujgur népességet sújtják.

Az elmúlt hetekben több volt fogvatartott pedig azokról az átnevelőtáborokról beszélt nyilvánosan, amelyek létrehozását a kínai vezetés régóta tagadja, azonban szakértők és az amerikai külügy is bizonyítékokat lát a létezésükre.

Régóta feszült a helyzet
A Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület a 9,6 millió négyzetkilométeres Kína területének majdnem egyhatodát adja, de ritkán lakott. Hszincsiang az egyetlen olyan kínai terület Tibeten kívül, ahol a han kínaiak nincsenek többségben. A tartomány 20 milliós lakosságából több mint kilencmillióan a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, muszlim ujgurok, akik közül sokan már évtizedek óta rendszeresen felszólalnak a kínai uralom ellen, és diszkriminációval vádolják a kormányzatot. A Szovjetunió felbomlását követő két évtizedben az ujgurok szeparatista törekvései egyre hangsúlyosabbá váltak.

Az ujgurok azt is nehezményezik, hogy Peking kezdeményezésére az elmúlt ötven évben számos telepes érkezett Hszincsiangba, így az 1949-ben még csak a Kína legnagyobb tartományának hat százalékát alkotó han kínaiak már a lakosság közel 41 százalékát teszik ki. Ez viszont csak növelte az etnikai feszültségeket, hiába számolt be Peking kifelé a han kínaiak és az ujgurok harmonikus együttéléséről.

Rendszeresen voltak kisebb-nagyobb zavargások a tartományban, 2009-ben pedig több száz halálos áldozattal járó összecsapások robbantak ki a tartományi székhelyen, Urumcsiban. Ujgur szélsőségesek fecskendőkkel is elkövettek támadásokat, akár még a tartománytól távolabb is lecsaptak, és az elmúlt években is feszült maradt a helyzet. Többek között ezzel indokolja a kínai vezetés a komoly rendőri jelenlétet Hszincsiangban, ahol olyan szigorú szabályok és megfigyelések vannak érvényben, amik más területeken nem jellemzőek.

A kínai hatóságok rendszeresen terrortámadásokkal vádolnak több ujgur szervezetet, amelyek szerintük sokszor külföldi iszlamista csoportokhoz is köthetőek. A radikális gondolatok szerintük külföldről, illetve az interneten keresztül jutnak el a szeparatistákhoz. Peking szerint az Egyesült Államok által is a terrorszervezetek között számon tartott ujgur Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalmat a pakisztáni tálibok képezték ki.

Az ujgurok a több elkövetett támadás ellenére visszautasítják, hogy terrorveszély állna fenn a régióban, ehelyett azt állítják, hogy Peking a vallási terrorizmus rémképével próbálja igazolni a vitatott lépéseit. Az ujgur szeparatista csoportok szerint a kínai vezetés a saját földjükön politikailag és gazdaságilag is ellehetetleníti őket, és kizsákmányolja a természeti kincsekben, például ásványi anyagokban és földgázban gazdag területet.

Megint jönnek, beköltöznek
A beköltözésre koncentráló program egy olyan kormányzati kezdeményezésből nőtt ki, ami még 2014-ben indult, és a lényege az volt, hogy tisztviselők rendszeresen felkerestek és ellenőriztek embereket Hszincsiangban. 2016-ban még csak 110 ezer ilyen tisztviselő volt, 2018 elejére viszont már több mint egymillióan vesznek részt benne. A HRW szerint látványosan kibővítették az elmúlt hónapokban a programot, amely főként ujgurokat és más kisebbségeket érintett, habár az aktivisták szerint is volt rá példa, hogy han kínai családokat kerestek fel a tisztviselők.

 

A civil szervezet szerint

a tisztviselők kéthavonta legalább öt napot töltenek a jellemzően földművelő családoknál – de volt olyan példa is, amikor havi egy hétre nőtt ez az időszak –, és eléggé kötelező érvényűnek tűnt a befogadásuk.
A családoknak a látogatás alatt részletes információkkal kell szolgálniuk a magánéletükről és a politikai nézeteikről, miközben a beköltöző tisztviselőtől aztán „politikai oktatást" is kapnak.
A tisztviselőknek aztán állítólag egyfajta etnikai egységet kellene teremteniük a kisebbséghez tartozó családok és a han kínaiak között: mandarinul tanítják a családtagokat, elénekeltetik velük az állami himnuszt és a kommunista pártot dicsőítő dalokat, ott kell lenniük a heti zászlófelvonáson. A kádereknek és a családoknak közösen kell részt venniük a han kínai újévi ünnepségeken, csoportos játékokat, táncokat, sporttevékenységet kell szervezniük, hogy aztán online feltöltött képeken a hatóságok nagyon idilli képet fessenek az egész látogatásról.

A beköltöző tisztviselőknek azonban az emberi jogi szervezetek szerint az is a feladatuk, hogy átkutassák a házakat bármilyen vallási jelkép után, ha pedig ilyet találnak, azt el kell kobozniuk. Emellett jelenteniük kell bármilyen problémát, vagy pedig szokatlan helyzetet, amibe lényegében a rendetlenségtől az alkoholizmuson át bármi beleeshet. Ugyanakkor azt is előírták a kádereknek, hogy segíteniük kell a házimunkában, a kertben, valamint kormányzati támogatásokat kell intézniük a családoknak, függetlenül attól, hogy ilyet igényeltek-e.

A kínai vezetés hivatalos közleményei szerint a program hatékonyan képes olyan napi és társadalmi problémákat megoldani, mint a szemétgyűjtés és az alkoholizmus. Tavaly decemberben azonban egy hszincsiangi hivatalnok azt is elismerte, hogy a programnak stratégiai fontossága van a társadalmi stabilitás és hosszú távú biztonság elérésében, valamint Hszi Csin-ping elnök politikai tanainak terjesztésében is kulcsfontosságú szerepet szánnak neki.

Emberi jogi szervezetek elítélik
A HRW szerint már a beállított képekből is jól látszik, hogyan erőltetik rá magukat a tisztviselők az érintett családokra. Aktivisták szerint pont ehhez hasonló feladatokat kell elvégezniük azoknak az ujgur muszlimoknak is, akiket politikai táborokba vittek szerte Hszincsiangban. A HRW szerint ezzel súlyosan megsértik a magánélethez való jogokat és a kulturális eszméket is.

Mi lehet annál tolakodóbb, mint benyomulni valaki otthonába, arra kényszeríteni őket, hogy lássanak vendégül, miközben megfigyeled őket, és azt állítod, hogy ez előnyt jelent nekik?
– tette fel a kérdést Maya Wang, a Human Rights Watch Kína-kutatója, a jelentés készítője. Szerinte ez a megfigyelés egy végső formája, egy durva asszimilációs program, amelynek keretében a családok „szó szerint az állam vigyázó szemei előtt esznek és alszanak a saját otthonukban”.

Sokakat átnevelőtáborokba vihettek
Az aktivisták szerint azonban ezen kívül is rendszeresek a visszás lépések Hszincsiangban, így az sem mindegy, milyen kontextusban vezették be ezt a beköltözős programot. A HRW jelentése mellett olyan hírek is bejárták a világsajtót, melyekben volt fogvatartottak számolnak be a Hszincsiangban létrehozott átnevelőtáborokról, ahol – állításuk szerint – megpróbálják arra kényszeríteni a muszlimokat, hogy tagadják meg a hitüket, és a kommunista eszmék alapján éljenek.

A kínai kormány hivatalosan tagadta ezeknek a táboroknak a létezését, de az AP hírügynökség azt írta, hogy az amerikai külügyminisztérium szerint több tízezer ember került ilyen táborokba 2017 eleje óta. Adrian Zenz, a németországi Korntalban lévő European School of Culture and Theology munkatársa több forrásra és közvetett bizonyítékokra hivatkozva is a táborok létezéséről írt. Szerinte több százezertől egymillióig tehető azoknak az embereknek a száma, akik ilyen átnevelőtáborokba kerülhettek Hszincsiangban. Szerinte a terror ellen hirdetett háború ezen a részen egyre inkább a vallás, a nyelvek és más etnikai identitás kifejezése elleni háborúvá vált.

 

Állítólag a legkülönbözőbb társadalmi osztályokba tartozó embereket vitték a táborokba, a földművesektől a sikeres üzletemberekig. Úgy hírlik, köztük volt egy ismert ujgur futballista, aki korábban tagja volt a kínai ifiválogatottnak is. A Washington Post a Radio Free Asiára (RFA) hivatkozva azt írta, hogy februárban fogták el a férfit, miközben szüleit látogatta meg Hszincsiangban. Az indok állítólag az volt, hogy külföldön járt, habár ez elvileg csak edzések és meccsek miatt fordult elő.

Az AP-nek egy névtelenül nyilatkozó ujgur nevelőtiszt azt állította, három csoportba osztják a foglyokat:

az elsőben írástudatlan földművesek vannak, akik nem tudnak kínaiul sem;
a második csoportba olyanok kerülnek, akiknél szeparatista tartalmakat találtak;
a harmadik pedig azokra vonatkozik, akik vallási tanulmányokat folytattak külföldön, vagy külföldi csoportokkal álltak kapcsolatban. Őket akár 10-15 év átnevelésre is ítélhetik.

Propaganda, énekek, zászlófelvonás
A volt fogvatartottak közül Kayrat Samarkand a Washington Postnak azt mondta, hogy azután vették őrizetbe, hogy átlátogatott a szomszédos Kazahsztánba. Három napig vallatták, majd egy átnevelőtáborba került három hónapra. Szerinte összesen 5700-an voltak a táborban, szinte kizárólag kazahok és ujgurok, han kínaiak nem voltak közöttük. A tábor lakói közül kétszázról azt gyanították, hogy vallási szélsőségesek, mások viszont állítólag csak külföldön dolgoztak vagy tanultak, esetleg külföldről hívták őket a telefonjukon.

Samarkand szerint naponta több órán át kommunista propagandát kellett tanulnia, többek között a Hszi Csin-ping uralmát bebetonozó kínai pártkongresszusról kellett beható ismereteket szereznie, kommunista dalokat kellett énekelnie, majd pedig a nap végén le kellett írnia az aznapi tapasztalatait. Azokat, akik megszegték a szabályokat, megbüntették, előbb bilincset kaptak 12 órán át, de akár a rettegett tigrisszéket is használhatták ellenük.

Az AP a Kazahsztánban élő, Hszincsiangban rokonait meglátogató Omar Bekali elbeszélését emelte ki. Ő azt mondta, hogy négy napig kihallgatták, aztán hét hónapig egy fogdában ült, végül húsz napra az átnevelőtáborba került. Állítása szerint ügyvédet egyáltalán nem kérhetett ez idő alatt.

A táborról ő azt mondta, hogy hajnalban el kellett énekelniük a kínai himnuszt, majd pedig felvonták a kínai zászlót. A kínai kommunista pártot dicsőítő dalokat énekeltek, mandarinul tanultak, és a kínai történelmet is megismertették velük. Evés előtt köszönetet kellett mondaniuk a Pártnak és Hszi Csin-pingnek is. A szeparatizmust, a szélsőségességet, terrorizmust elítélő szlogeneket kellett megtanulniuk, ezen kívül pedig nyilvános önkritikát is kellett gyakorolniuk.

Szerinte ha nem tudtak visszamondani valamit, akkor nem hagyták őket enni, aludni vagy ülni. Ha helytelen válaszokat adtak, akkor órákra a falhoz állították őket. Aki engedetlen volt, arra bilincs és magánzárka várt. Szerinte büntetésként olyan is előfordult, hogy az iszlámban tiltott disznóhúst kellett enniük, vagy éppen alkoholt kellett inniuk.

Több vitatott intézkedés is volt
A beköltözős kezdeményezés és a politikai átnevelőtáborok mellett az emberi jogi aktivisták a megfigyelésre használt köztéri kamerákat, autókban kötelezően előírt GPS-nyomkövetőket és az okostelefonok ellenőrzését is keményen bírálták. Tavaly a hatóságok bevezettek egy átfogó szélsőségességellenes törvényt is, aminek keretében kiterjesztették a radikalizmus fogalmát. Betiltották a hosszú szakállat, a fátyol viselését nyilvános helyeken, valamint az otthoni oktatást is.

 

2017 decemberében pedig arról számolt be a CNN, hogy a kínai hatóságok DNS-mintákat, ujjlenyomatokat, retinamintákat gyűjtöttek, valamint vérmintákat vettek több millió 12-65 év közötti embertől Hszincsiangban. A HRW szerint ezzel súlyosan megsértették a nemzetközi emberi jogi normákat, a kormány szerint viszont csak ellenőrizni akarták, mennyien élnek Hszincsiangban, illetve könnyíteni akarják a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz.

Az Amnesty International szerint az ujgurokat lakhatási, oktatási és munkavállalási szempontból is széles körű diszkrimináció éri. Más kritikusok a Hszincsiangban folyamatosan visszatérő erőszakot Peking elnyomó intézkedéseihez kötik, amit a kormányzat rendszeresen visszautasít. Ők azt állítják, hogy minden etnikum kultúráját, történelmét, nyelvét és hagyományait védik és tiszteletben tartják a törvények.