Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Királyok völgye az Altájban

2011. február 4./Barikád/TibetPress

Az Altáj-hegység mindig is az ősi szkíta-hun népek egyik központja volt. Kiváló legelői és gazdag nemesfém lelőhelyei miatt már a legkorábbi  időtől lovas törzsek, törzsszövetségek telepedtek meg. A korai lakókról a hegység különböző pontjain fellelhető sziklarajzok, ősi telepek  árulkodnak. Hazánkban a legjobban ismertek a paziriki királysírok.A térség régészeti feltárása az oroszok közép-ázsiai hódítását követően indult meg.

Az 1880-as évektől érdekes leletekre bukkantak a Hét folyó vidékén, a mai Kazahsztán délkeleti, az Altájjal és az Alatauval határos vidékén. 1889-ben Aktepénél tárult fel az első jelentős szaka kurgán. A sikeres ásatás után az orosz kutatók megkezdték az egykor ott élt szkíták, vagyis a szakák történetét feltárni. Az azóta eltelt időben több száz sír vált ismertté, azokból míves fegyverek, rovásírásos aranytálak, áldozati edények, ékszerek, valamint a szkíta állatstílus jegyeit viselő művészeti alkotások kerültek elő.

Fergana kurgánjai
A térség egykori szovjet, ma Kazahsztánhoz tartozó részén olyan csodás kurgánsír csoportok rejtőznek, hogy azt a vidéket a régészek méltán az ázsiai Királyok völgyének emlegetik, némelyik még az egyiptomi fáraó sírokat is túlszárnyalja. Mivel az Altáj-vidéken jelenleg több ország is osztozik, ezért az ottani ősi szkíta emlékeket nehéz egységesen tanulmányozni, hiszen a leletek elég sok múzeumba kerültek elhelyezésre. A kutatást tovább nehezíti az, hogy azokat több régészeti kultúrához sorolták. Az orosz kutatók is csak a közelmúltban kezdték a szétszórtan kezelt régészeti kultúrákat egységesíteni, illetve elvégezni azok etnikai besorolását. Ma már néhány térségbeli szaklap, mint az üzbég Epoh magazin, egységes szaka műveltségről ír.



A szakák fénykora
Az eddigi leletek alapján a szkíták fénykorát a Kr. e. VIII. századtól egészen a Kr. e. VI. századig datálják, de a régészek hozzáteszik, hogy a szkíták a Kr. e. II. századig töretlenül uralták a közép-ázsiai sztyeppét. Ezt követően rokonaik, a hunok terjesztették ki feléjük fennhatóságukat. Erről a korszakról már jól dokumentált kínai források állnak rendelkezésre. Az Altáj ezen vidéke volt egy új művészeti stílus születési helye, amely felváltotta az évszázadokon át virágzó szkíta állatstílust. A Kr. e. III-II. században valószínűleg keleti, hun hatásra megjelent az. úgynevezett polikróm stílus. A legjelentősebb gyűjtemény a Kargli-folyónál került napvilágra, 1939-ben, ez tartalmazta a híres, Kr. e. II-I. századra datált Kargali diadémot. A fenti művészeti irányzat az európai hunok révén elterjedt egész Európában és az egészen a 6. századig meghatározta a nyugat-európai gót királyságok divatját.

Az évszázad leletei
Almati környéke a legkáprázatosabb szkíta kincseket rejti. A világ leghíresebb szkíta lelete, az Aranyember 1969-ben került elő. A párját ritkító szkíta uralkodó ábrázolás korát a Kr. e. V.-IV. századra datálták. Másik gazdag szaka kincset 1986-ban találták meg szintén Almati körzetben, a Zsalaulinszki hordánál. Besatir környékén ma is tárnak fel kurgánsírokat, ahonnan szintén páratlan szkíta emlékek kerülnek elő. Az utóbbi hely kurgánjainak mérete is lenyűgöző: két négyzetkilométeres körzetben 8-70 méter átmérőjű mesterséges halmok sorakoznak, melyek magassága elérheti akár a 20 métert. Az eddig kiásottak korát a Kr. e. V-IV. századra datálták, vagyis azok a korai klasszicista szaka kultúra emlékeit tartalmazzák.
Obrusánszky Borbála

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb