Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kínát annyira nem érdekli a budapesti csúcstalálkozó

2017. november 27./alfahir.hu/TibetPress

A hazai sajtóban vezető hír Li Ko-csiang kínai miniszterelnök budapesti látogatása és a 16+1 (Kína+Kelet-Közép-Európa) csúcstalálkozó. Pekinget annyira nem mozgatja meg az eseménysorozat.

A kínai média hallgatása már csak azért is érdekes, mert szinte a teljes sajtó a kormány hatáskörébe tartozik, tehát ha ők úgy akarják, hogy írjanak valamiről, akkor írnak is. Ezzel szemben a legtöbb lap csak az állami hírközleményeket veszi át, vagy még azokat se.

Az Index szemlézte, hogy mekkora teret adnak az ázsiai ország médiumai a találkozónak, de túl sok mindent nem találtak. Néhány ismétlődő hír mellett négy képből álló galéria Orbán Viktorról és Li miniszterelnökről a reptéren - nagyjából ennyi tanúskodik az eseményről.

A Xinhua, a kínai kormány hivatalos hírügynöksége két cikkel elintézte a látogatást: az egyik a 16+1 csúcsról szól, kiegészítve a két ország baráti viszonyával, a másik a Budapest-Belgrád vasútvonalról. A Twitter kínai megfelelőjén (Sina Weibo), ha rákeresünk Magyarországra előbb találunk magyar modellt, mint a 16+1-ről hírt.

A kínai állami televízió (CCTV) foglalkozott a találkozóval, de ők sem főműsoridőben, és nem is az elsőszámú csatornán: a négyes számú, kifejezetten nemzetközi ügyekkel foglalkozó adón lement egy háromperces összefoglaló, főleg a küldöttség érkezéséről.

A kormány hivatalos oldalán Li Ko-csiang miniszterelnök közölt infografikát Magyarországról, ismertetve a 16+1-et, valamint néhány tudnivalót rólunk, szó esik például Petőfi Sándorról, vagy épp arról, hogy 1949 októberében Magyarország hivatalosan elismerte a Kínai Népköztársaságot.

A kínaiak nem is akartak túl nagy sajtóvisszhangot, aminek az oka ismeretlen. Az események sajtóakkreditációja mindössze négy órán keresztül volt elérhető, pénteken délelőtt tíz és délután kettő között. Lapinformációk szerint Pekinghez közel állló médiumok is jelezték Kínában, hogy elég lesz mérsékelten foglalkozni ezzel az eseménnyel.

forrás

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb