Kínában 15 évi börtönt kapott egy ujgur újságíró

2010. július 23./e-MaSa/TibetPress

Egy kínai bíróság pénteken 15 évi szabadságvesztésre ítélt egy ujgur újságírót, aki a kínai vezetést bíráló cikkeket helyezett el a nyugati médiában a tavalyi urumcsi etnikai összetűzések után.
Halaite Nijazét a nemzetbiztonság veszélyeztetésében találták bűnösnek és az ítéletet egynapos tárgyalás után hirdették ki Urumcsiban – tájékoztatott az újságíró egy barátja, a pekingi Ilham Tohti közgazdász.

A zömükben mohamedán vallású ujgurok és a han kínaiak közötti összecsapásoknak közel 200 halálos áldozatuk volt, és mintegy 1700 személy sérült meg. A bíróság egy munkatársa telefonos érdeklődésre a per tárgyalását igen, de az ítéletet nem tudta megerősíteni.

Az 51 esztendős újságíró korábban a Tohti által létrehozott, az ujgur hétköznapokról és kultúráról szóló kétnyelvű internetes fórumot segített szerkeszteni. A tavalyi etnikai összetűzések után a kormány azzal vádolta meg a honlapot, hogy hozzájárult az urumcsi erőszak szításához, amikor hírt adott egy Kína más területén lezajlott ujgur-han összecsapásról, és tiltakozásra felszólító üzeneteket tett közzé.

A tárgyalás során az ügyészek bemutatták Nijazénak a tavalyi összetűzés előtt írt esszéit, amelyek a hszincsiangi (Xinjiang) ujgurok munkanélküliségével, hátrányos megkülönböztetésükkel és egyéb problémáikkal foglalkozott, közölte Tohti, az újságíró feleségének beszámolójára hivatkozva. Nijaze elismerte, hogy ő az esszék szerzője, és azt se tagadta, hogy az összecsapások után interjúkat adott a külföldi médiának, de azt állította, hogy nem követett el jogsértést.

A kínai vezetők szerint minden etnikai csoportot egyenlő bánásmód illet meg, és hivatkoznak a Hszincsiangban elköltött több milliárd dolláros fejlesztésekre.

Ugyanakkor a kínai hatóságokat azzal vádolják, hogy elidegenítik a török származású, a hanoktól nyelvileg is elütő ujgurokat, korlátozva őket kulturális téren és vallásuk gyakorlásában. Az ujgurok arra hivatkoznak, hogy a foglalkoztatottságban hátrányok érik őket, nem jutnak kölcsönökhöz és útlevelet sem kapnak. Ugyanakkor sok han olyan, előnyös helyzetű kisebbségként tekint az ujgurokra, akik könnyen jutnak állami állásokhoz és az egyetemi férőhelyekben is kivételes helyzetet élveznek.