Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kína szuper gazdag kommunistái buddhisták lesznek/HUN

2018. szeptember 12./BBC/TibetPress

John Sudworth BBC News, Shanghai

Vissza tudja-e hozni Kína a tibeti buddhizmust a fagyott állapotból? Vannak olyan jelek, hogy míg a tibeti nacionalizmus elnyomása folytatódik, az ateista állam a vallást – és még a Dalai Lámát illetően is – puhítja álláspontját.

Az, hogy egy vezető kommunista párti tisztviselő otthonába invitálja a BBC-t, a Kínában dolgozó külföldi tudósítók számára meglehetősen valószínűtlen eshetőségnek tűnhet. Különösen, ha erről a politikusról azt rebesgetik, hogy a kínai vezetéssel szoros kapcsolatot ápol, és hogy az ország titkosszolgálatával is együtt dolgozott.

A világ egyre tehetősebb – de a szakadék a gazdagok és szegények között nagyobb, mint valaha, a BBC pedig megvizsgálta ennek a tehetős világnak a gazdagjait és szegényeit 2015-ben.

A gazdagabb 2015-ös világ
 Az ötlet azonban, hogy a fenti tisztviselő meginvitálja a BBC-t, hogy az szemtanúja legyen, ahogyan a Dalai Láma portréja előtt imádkozik, a legabszurdabbak közé illik. Nevetséges, talán őrültség is.
 Mégis ez az, amit Xiao Wunan tett.
 Xiao Wunan pekingi luxuslakásában buddhista szentélyének díszhelyén honol a száműzött tibeti vezető arcképe, akit a kínai vezetés régóta veszélyes szeparatistának bélyegzett.

A tibeti szerzetesek számára a Dalai Láma arcképének puszta birtoklása is veszélyeket rejthet és a portré közszemlére tétele a kolostorokban be van tiltva.
Itt azonban ez alatt a kép alatt ül Xiao egy tibeti buddhista guruval, Geshe Szonammal együtt.

Míg a láma világossá tette, hogy nem kíván politikáról vagy a Dalai Lámáról beszélni, az 50 éves Xiao számára ez nem jelent problémát.

„A Dalai Láma és Kína közötti politikai problémára alig fordítunk figyelmet.”- jelenti ki.  „Nagyon nehéz nekünk ebből a szempontból megítélni őt. Buddhistaként mint a buddhista gyakorlás része tekintünk rá”

Xiaot a BBC-nek egy kínai üzletember, a 36 éves Sun Kejia mutatta be, aki egyike az ismeretlen, de növekvő számú gazdag kínainak, akik az utóbbi években a tibeti buddhizmus miszticizmusa felé fordultak.  

A vallás növekvő népszerűsége Kínában jól dokumentált, és általában Kína gyors gazdasági terjeszkedésével magyarázzák.  Kínaiak millió rendelkeznek ma olyan vagyonnal, amiről az előző generációk csak álmodhattak, de a gazdasági növekedés szociális földindulással járt és a régi szabályok sokaságát törölte el.

„Egyszer komoly gondokkal szembesültem az vállalkozásomban”- mesélte Sun. „Azt éreztem, hogy emberi erővel ez nem megoldható és csak Buddha, a szellemek és az Isten segíthet nekem." Így Sun nem pénzügyi bankárok vagy befektetési guruk, hanem szerzetesek – tibeti szerzetesek – követője lett. És valóban, azóta komoly, 100 millió dollárra rúgó vagyonra tett szert.   

Most buddhista klubok láncát vezeti, és saját zsebből fizet olyan tibeti guruknak, mint Geshe Szonam, hogy jöjjenek és imádkozzanak velük, s kolostoraik és missziók szükségleteire is áldoz.  Ám míg Sun vendégeket – üzletembereket, párttisztviselőket, ingatlantulajdonosokat – hívott meg, hogy békére és spiritualitásra találjanak, valami mást is felfedezett.

„Amire szükségem van, az a befolyás”- mondja. „A barátaim, akik eljönnek erre a helyre, vonzónak találják ezt. Azokat az erőforrásokat, amiket adnak, más üzleteimben is hasznosíthatom. Ebből a nézőpontból ez is az én hozzájárulásom a buddhizmus elterjesztéséhez. Ez jó karmát hoz, szóval megkaptam, mit akartam.” És ez úgy tűnik, működik.

Sun meghívott minket, hogy ismerkedjünk meg más jó kapcsolatokkal rendelkező társaival, akik az ő klubját használják. Geshe Szonammal együtt ül a földön egy nő, akiről Sun azt árulta el, hogy a kínai politika legfelsőbb köreivel áll kapcsolatban családja révén.

A nő és egy férfi, akit úgy mutat be, mint a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság vezető tisztviselője, és aki ide hozta őt, órákat, imaláncokat és nyakláncokat tesznek a kör közepére, hogy Geshe Szonam megáldja azokat. A vallási ceremóniát luxusfogadás követi, és később a szerzetes elismeri, kicsit kényelmetlenül érintette ez az egész.

„Mindegy, hogy milyen jó az étel, az azért csak étel”- jegyzi meg. „Néha ez sokáig tart és azt érzem, vesztegetem az időmet. Egy kicsit kényelmetlenül kezdtem magam érezni. De ezt is lehet az igehirdetés egy formájának tekinteni. Ha nem jövök ide vagy oda, jobb lesz nekem, ha csak a barlangomban maradok mindig és nem jövök elő?”

A buddhista szerzeteseknek pénzre van szükségük és sok tucatnyian vagy sok százan keresnek most támogatókat Kína nagyvárosaiban.  Tekintve, hogy Kína továbbra is egy ateista ország, ez különösnek tűnhet, különösen a buddhizmus és a tibeti politikai aktivitás közti kapcsolat miatt. Kína ugyanakkor nemcsak megengedi a buddhista hittérítést, de néha még aktívan bátorítja is.

Vannak jelentések arról, hogy Hszi elnök elődjeihez képest relatíve toleránsabb a vallással szemben, abban a reményben, hogy az képes betölteni a morális vákuumot és a szociális békétlenséget elsimítani. És arról is szólnak pletykák, hogy a kínai elit, köztük az elnök felesége, Peng Liyuan is érdeklődik a buddhizmus iránt. Az elnök édesapja, Xi Zhongxun, egy kommunista párti forradalmár és vezető a híradások szerint maga is jó kapcsolatot ápolt a Dalai Lámával, mielőtt az elmenekült Kínából.  És talán itt jön a képbe Xiao Wunan, mivel egyesek szerint az ő édesapja és az elnök apja közel álltak egymáshoz.
Ezek egy része persze spekuláció, de a legfontosabb kérdés az, vajon Xiao hozzájárulása ahhoz, hogy a BBC egy buddhista oltár előtt örökítse meg, jelzésértékű-e.

Xiaonak még egy meglepetés van a kabátujjában, mégpedig egy videofelvétel, amin a Dalai Lámával találkozik Indiában, 2012-ben, és ezt át is adta a BBC-nek. Hivatalos tárgyalások legutóbb 2010-ben zajlottak, de ezek is csak a két oldal képviselői között. Xiao felvétele egy ritka bizonyíték a kínai kormányhoz közel állók és a Dalai Láma közvetlen találkozásáról. Annak idején néhány meg nem erősített újságcikk született erről az indiai sajtóban, de semmilyen hivatalos megerősítés nem érkezett erről, míg a BBC meg nem kapta ezt a videót. A beszélgetés egy pontján a Dalai Láma azt mondja Xiaonak, hogy aggódik a hamis szerzetesek tevékenysége miatt Kínában.

„Én is aggódom emiatt”- válaszolja Xiao.”Ezért valóban szükségünk van egy buddhista vezetőre, és azt gondolom, Őszentsége eljátszhatja ezt a szerepet.”
Egy másik részben a Dalai Láma Kína Tibet-politikájára panaszkodik.

„Legyünk őszinték, a kínai kormány úgy gondolkodik, mint egy őrült a tibeti politikáját illetően”- fejti ki. „Nem néznek szembe vele. Ez a kemény politika nem kedvez sem a kínaiaknak, sem a tibetieknek és Kínát nagyon rossz színben tünteti fel a nemzetközi porondon.”

Xiao Wunan pontos szerepe a kormányban nem tisztázott. „Egyszerűen kinevezzetek magas rangú tisztviselőnek”- kéri. Azt is állítja, nem a kínai kormány küldötteként tárgyalt a Dalai Lámával. Azt állítja, Indiában az APECF (Ázsiai Csendes-óceáni Csere és Együttműködés Alapítvány) alelnökeként járt. Az APECF-et gyakran úgy írják le, mint amit a kínai kormány támogat és néhány nagyon befolyásos ügylet részese, például egy sok milliárd dolláros beruházásé, amely keretében a nepáli buddhista kegyhelyeket fejlesztik. Mindezek ellenére, teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy egy egykori kínai vezető tisztviselő a Dalai Lámával találkozhasson Indiában, vagy engedje, hogy annak arcképe előtt imádkozva filmezhessék, anélkül, hogy a Pekingtől határozott támogatást kapott volna ehhez.

Mit jelenthet akkor mindez? Ezt kérdeztem Robbie Barnetttől , a Columbia Egyetem Tibet-specialistájától New Yorkban.

Barnett óvott attól, hogy túl sokat képzeljünk Xiao Wunan és a Dalai Láma találkozója mögé, de nem tagadta az esemény szimbolikus voltát.

„Nem látok politikai jelentőséget ebben a találkozóban” – mondta Barnett – „ de mint szimbolikus jelzés jelentős lehet, hogy valamilyen eltolódást fontolgatnak a kínai vezetés csúcsán.” Úgy véli, az, hogy Xiao megengedte magát filmezni, nem feltétlenül a teljes kínai vezetés támogatásával történt, de egy hatalommal bíró tömb legalábbis támogatja őt, minden valószínűség szerint.

„Tudjuk, hogy ez valamit szimbolizál” – véli Barnett. – „Azt akarják, hogy lássuk, valami folyamatban van, hogy vita kezdődhet.”

Kevés kétségünk lehet afelől, hogy a Dalai Láma portréjának betiltása és a szorosabbá váló kínai kontroll az utóbbi két évtizedben a feszültségek növekedéséhez vezetett Tibetben.  Ez alatt az idő alatt voltak ugyan formális és informális tárgyalások a két oldal között, de nem sok minden változott.

Az utóbbi hónapokban ugyanakkor egyes jelentések azt sugallták, hogy a nem hivatalos párbeszéd lényegibbé vált, még azt a lehetőséget is felvetették, hogy beengednék a Dalai Lámát egy történelmi látogatásra Tibetbe.

Nos, vajon annak bizonyítéka-e Xiao Wunan videója, hogy  Hszi Csin-ping valóban megváltoztatja Kína hozzáállását a tibeti buddhizmushoz, vagy csak a puhuló vonalat bizonyítandó porhintés, míg a tibeti elnyomás folytatódik? Ha más nem is, Xiao Wunan és az ő Dalai Lámával díszített szentélye a bizonyíték arra, hogy a kínai elit jó kapcsolatokkal rendelkező tagjai aktívan elkezdtek érdeklődni a tibeti buddhizmus iránt – és a szerzeteseknek megengedték, hogy ebben bátorítsák őket.

„Lehet, hogy nem tudják megvásárolni a Nirvánába vezető utat” – fejtette ki Geshe Szonam – „de a buddhizmusban minél több pénzt szánsz a rituálékra, annál nagyobb karmikus megtérülésre számíthatsz.”

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb