Kína segíti ki az euróövezeti országokat; kérdés, hogy mi lesz ennek az ára?

2010. december 27. /Népszabadság/TibetPress

A kínai kormány nagy mennyiségű államkötvényt vásárol az eurózóna adósságcsapdában vergődő országaitól, akik ezzel esélyt kapnak, hogy kilábaljanak az adósságspirálból. Európa így elvesztheti pénzügyi önállóságát az ázsiai óriással szemben, akárcsak az USA. Szakértők máris figyelmeztetnek: a kínai hitelt duplán kell visszafizetni, például technológiával.
Reuters - Tony Gentile – Készek vagyunk, hogy segítsünk az eurózóna országainak, hogy felülkerekedjenek a pénzügyi válságon és visszanyerjék gazdasági erejüket – jelentette be Jiang Yu, kínai külügyi szóvivő a karácsony előtti csütörtökön. A befektetők már korábban hangsúlyozták, hogy Kínának a világ legnagyobb – 2650 milliárd dollárnyi – devizatartalékából áldozni kellene a görög, ír, portugál és spanyol államkötvények vásárlására.

Kína akár ötmilliárd euró értékben is venne portugál államkötvényt, hogy ezzel csökkentse az egykor még példás EU-gazdaságnak számító országra nehezedő nyomást – szellőztette meg egy portugál lap. A pontos összegekről, és országokról azonban Jiang Yu hivatalosan nem nyilatkozott. Nem előzmény nélküli a kínai külügyminisztérium bejelentése: a múlt héten a Financial Times már úgy értesült, hogy Wang Qishan miniszterelnök-helyettes az európai tárgyalópartnereinek azt ígérte, hogy Kína összehangolja lépéseit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) adósságkezelő mechanizmusával, és támogatni fogja a két szervezet stabilizációs programját. (A múlt héten az IMF és az európai vezetők abban állapodtak meg, hogy a májusban létrehozott, ám 2013-ban lejáró, 750 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilitási Alap helyébe egy állandó pénzügyi alapot hoznak létre.)

– Kína egyik legfontosabb külkereskedelmi piaca a jövőben is az eurózóna lesz – mondta Jiang Yut. Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, s az egyes országok gazdaságaira igen erős hatással van a Kínával való kereskedelem. A vártnál jobb gazdasági eredmények is az erős kínai export-rendelésállománynak tudhatók be az EU-27 csoportban – mondják az elemzők.

„Pigs” (angolul: disznó) országcsoportként emlegetik a diplomáciában a súlyosan eladósodott eurózónatagokat. Portugália, Írország, Itália, Görögország, Spanyolország kötvényeinek a várható felvásárlása része annak a kínai politikai törekvésnek, hogy „bevásárolja magát” az európai politikába, „hosszú távú szövetségesként” megnyerve magának ezeket az országokat. A Der Spiegel emlékeztet arra, hogy év közben, amikor a befektetők csak fanyalogtak ezen országok kötvényeinek hallatán, Kína buzgón vásárolt a finoman szólva is kockázatos görög állampapírokból. Kínának a politikai kapcsolatépítésen túl más, praktikus oka is van arra, hogy európai állampapírokba fektessen: minden eddiginél nagyobb devizatartalékának 70 százaléka dollárban van, aminek az értékét jócskán kikezdte, hogy az amúgy legnagyobb adósuk, az Egyesült Államok sorra leértékeli a dollárt.

Elemzők a mostani kínai fellépéstől azt várják, hogy egy időre véget vethet az euró 1999-es bevezetése óta legsúlyosabb gazdasági válságnak, és nyugodtabb időszak következhet. Mint ismeretes, az első riasztó jelek év elején jelentkeztek, amikor Görögország mind nehezebben jutott hitelhez a piacon, mivel a befektetők már nem igazán hittek abban, hogy viszontlátják a gyengén muzsikáló mediterrán országba befektetett pénzüket. A helyzet odáig fajult, hogy májusban 110 milliárd eurós segéllyel kellett kisegíteni a helléneket. Megakadályozandó, hogy a befektetői bizalmatlanság járványos továbbterjedése bedöntse az egész eurózónát, a többi gyengélkedő eurós ország számára létrehoztak egy 750 milliárd eurós vészkeretet. Ám ez csak időlegesen tudta lehűteni a piaci kedélyeket, mivel fél évvel később, novemberben már Írország folyamodott egy 85 milliárd eurós gyors segélyért. Az ír adósságproblémák felszínre kerülése beindította a dominóeffektust, és jelentősen megugrottak Portugália és Spanyolország hitelköltségei is, miután a piac immáron ezek csődjéről beszélt.

Minden korábbinál nagyobb fizetési kötelezettségei lesznek: 2011-ben az eurózóna országainak: az ideinél 45 milliárddal többet, mintegy 560 milliárd eurónyi összeget kell vagy visszafizetni a tagállamoknak a korábbi hitelezőiknek, vagy refinanszíroztatni – ebből egyedül a Görögország után a második leggyengébben teljesítő országnak tartott Portugáliának 20 milliárdot kell állnia a jövő év közepéig. A kibontakozó adósságválság elől a térség országai javarészt megszorító programokba menekülnek, azt remélve,hogy ezzel visszanyerhetik a befektetői bizalmat, azonban ezek a megszorító intézkedések jócskán lelassítják a gazdasági kilábalást.

Vörös fényben úszott a Colosseum amikor Wen Jiabao (Ven Csi-pao) kínai miniszterelnök nemrégiben meglátogatta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt – ez pedig igencsak jól példázza, ebben a helyzetben milyen jól jönnek a kínai befektetők, akkor is, ha korábban az EU még több lépés távolságot tartott tőlük.

A kínai hitelt duplán kell majd visszafizetni – figyelmeztetnek a szkeptikus hangok. Az immáron a déli EU-s országok fő hitelezőjévé avanzsáló Kínával szemben az uniónak már messze nem lesz akkora diplomáciai mozgástere, mint korábban, így sokkal nehezebben tud az onnan érkező olcsóbb termékekre védővámokat kivetni, vagy éppenséggel fellépni a termékhamisítással szemben. Nem is beszélve arról, hogy Kína oly régen forszírozza a magas technológiák importját is: noha az EU ennek is ellenállt eddig, a kínai vállalatok már a múltban is megmutatták, hogy pénzért még ez is megkapható. Például akkor, amikor vásárlóként fellépve megmentettek tradicionális európai ipari konszerneket, mint például a Volvót.
Az eurózóna dilemmája most tehát hasonlít az amerikaiakéhoz. Ennek illusztrálásaképp a Der Spiegel emlékeztet egyre a kiszivárogtatott WikiLeakslevelek közül, melyben Hillary Clinton külügyminiszter felsóhajtott: hogy tudsz keménykedni a bankároddal szemben?