Kína reakciója a Dalai Láma beszédére

2005. szeptember 27.

A Dalai Láma által a Rutgers Egyetemen tett látogatás ismét a tibeti kultúrára irányította a figyelmet, és az is elkerülhetetlen volt, hogy a résztvevők foglalkozzanak Tibet és Kína viszonyával. Bár a résztvevők többsége kiállt a szabad Tibet mellett, a közönség soraiban voltak kínaiak is. Tibet számomra, kínai ember számára éppen olyan, mint az Egyesült Államok bármelyik állama egy amerikai számára - mondta Szong Liu, aki az egyetem villamos- és komputermérnöki szakának végzős hallgatója. - Anélkül, hogy látnák, az emberek semmit sem mondhatnak Tibetről. A Tibetben létező problémák, ha egyáltalán vannak ilyenek, minden olyan országban megjelenhetnek, amelynek lakosságát több nemzetiség, több vallási irányzat követői alkotják. Liu vasárnap azért vett részt a rendezvényen, hogy közelről is megfigyelhesse a XIV. Dalai Lámát, aki a kínaiak által is jól ismert, de ellentmondásosnak tartott közszereplő. Kína az 1950-es években foglalta el Tibetet. A kínaiak rámutattak, hogy Tibet tulajdonképpen Kína része, mivel az országban több száz éve uralkodó dinasztiák kínai származásúak. Számos tibeti elmenekült, és létrehozta a száműzetésben működő tibeti kormányt, amely már évtizedek óta beavatkozásra bíztatja a nemzetközi közösséget. Ahelyett, hogy mások véleményére alapozva ítélnék meg Kínát, nézzék inkább azt, hogy milyen fejlődésen ment keresztül. Vajon jobb, vagy rosszabb lett a helyzet? - kérdezte Liu. Sok kínai - a többségük az egyetem hallgatója, de az ország különböző területeiről érkeztek, eltérő háttérrel rendelkeznek - vett részt a vasárnapi rendezvényen. Sitao Lou, aki a fizika tanszék végzős hallgatója, a televízión keresztül kísérte figyelemmel az eseményt, és kijelentette, hogy Kínában igenis létezik vallás. - Tapasztalatból mondom, hogy Kínában létezik vallásszabadság - mondta. - Amíg a vallási csoportok nem avatkoznak bele a politikába, nincs semmi gond. A politikai vezetők azt vallják, hogy külön kell választani az államot és az egyházat - úgy, ahogy számos modern rezsimben, például az Egyesült Államokban is történik. - A kínai kormány és a XIV. Dalai Láma közötti konfliktus valójában az 1959. táján, az egykor privilegizált lámák által végrehajtani szándékozott "földreform" miatt robbant ki - mondta Lou. - A Dalai Láma kifejtette, hogy Tibet még mindig elszigetelt ország, a tibetieknek az ország határain kívül van lehetőségük arra, hogy találkozzanak más emberekkel. Ha így állunk, akkor igazán nem értem, hogy egyeseknek miért van bajuk a Gormo és Lhasza között jelenleg épülő vasútvonallal. Ez a vasútvonal Lhászát, Tibet fővárosát - itt áll a Dalai Láma palotája is - köti majd össze a Kína többi részét behálózó vasútvonalakkal. - A tibeti népnek gazdasági fejlődésre van szüksége. Ez a vasútvonal jelentősen megerősíti majd a gazdaságot, és nem igaz, hogy veszélyezteti a tibeti kultúrát - mondta Lou. A jelenlévő tibetieknek más volt a véleményük. - Mi csupán kulturális és vallási függetlenséget szeretnénk - mondta Tenzin Dawa, aki a Dalai Lámát követve hagyta el Tibetet 1959-ben, és jelenleg Howellben él.