Kína politikai találkozói a tibeti befolyás megerősítésére koncentrálnak/HUNG

2020. június 9./Save Tibet.org/TibetPress

 forrás

A Nemzetiségek 13. Kongresszusa Pekingben, A Népek Nagy termében, záró ülés 2020. május 28-án./Hszinhua/TibetPress képarchívum

Idén a kínai kormány Pekingben két késleltetett és rövidített ülést tartott. Ennek során újra előtérbe került a szeparálódás elleni kampány, a stabilitás és a tibetiek teljes hűségre való felszólítása a kínai elnök, Hszi Jin-pinghez és a Kínai Kommunista Párt felé.

A találkozókat, amiket a Országos Népi Kongresszus (NPC) és a Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferencia (CPPCC) hozott létre „Két ülés” néven ismernek, 2020. május 21. és 28. között tartották.

A Tibeti Autonóm Területről (TAR) jövő NPC küldöttség május 22-i plenáris ülésének megbeszélésein részt vevő Állami Tanács és Közbiztonságért felelős miniszter, Zhao Kezhi ezt mondta: „Mindent meg kell tennünk, amit lehet, a szeparálódási elleni kampány és a különféle intézkedések végrehajtását illetően, hogy fenntartsuk a stabilitást, megerősítsük a stabilitás infrastruktúrájának szerkezetét, és előkészületeket tegyünk a hosszú távú erőfeszítések megvalósítására.

A TAR csak Tibet felére terjed ki, miközben más tibeti területek már kínai provinciák részei. (Ilyen provinciák például Szicsuan, Csinghai Ganszu és Junan.) A Kínai kormány előszeretettel használ olyan kifejezéseket, mint az el nem szeparálódás és a stabilitás. Ennek célja, hogy félelmet keltsenek a tibetiekben azon vágyukkal kapcsolatban, hogy szabadon szeretnének élni a saját szülőföldjükön, amit Kína erőszakosan magához csatolt 1959-ben, és azóta  vaskézzel uralkodik felette.

Hasonlóképpen, a TAR NPC küldöttség munkatervének áttekintésekor, a május 23-i ülésen Vu Jingjie, a TAR pártbizottsági titkára azt mondta, hogy törekedni kell egy új korszak megnyitására, melyben Tibet gyorsan fejlődik és új helyzete miatt hosszú távú stabilitást nyer. Továbbá azt is kijelentette, hogy érdemi lépések tételére van szükség.  Azaz, Tibetnek teljes hűséget kellene fogadni a főtitkár Hszi Csin-pingnek, és a Központi Pártbizottságnak.

Hszi Csin-ping hatalmának megerősítése
Ebben az évben a kínai állami média lehozta, hogy a pártvezetők A négy tudatosság, A négy önbizalom megerősítése és A dupla védelem végrehajtásának fontosságát hangsúlyozták. Ezek fontosságát említette Zhao Kezhi és Vu Jingije a TAR delegációnak, Csen Hszi, a Politikai Bizottság tagja Csinghai küldöttségnek, Guo Shengkun, a Politikai Bizottság tagja a Junnan küldöttségnek, és az NPC alelnök Jiligen Jimingbaha és Csen Kuanguo párttitkár a Hszincsiang (amit az Ujgurok Kelet-Turkesztánnak hívnak) küldöttségnek. Hasonlóképpen a propaganda kiadványokért felelős People’s Daily lehozta, hogy az NPC képviselője és a TAR Népi Kongresszusának elnöke Lobszang Gyalcen is egy interjúban megemlítette, hogy meg kell erősíteni, és végre kell hajtani ezeket a kezdeményezéseket a Tibeti Autonóm Területen.

Ezek az utasítások mind, Hszi Csin-ping és a kommunista párt hatalmának megszilárdítását szolgálják. Ezt a kínai állami média, a Szinhua hírügynökség egyértelművé tette, mikor ezt állította: „A kezdeményezés végrehajtása a párt vezetői-, és a Kínai Kommunista Párt (CCP) Központi Bizottsága, Hszi Csin-ping főtitkár felé való hűséget, valamint a pártelméletek, iránymutatások, és az alapelvek teljes elfogadását jelenti”.

A négy tudatosság A politikai tudatosság, Az adott helyzettel kapcsolatos átfogó tudatosság, A mag tudatossága, és Az engedelmesség tudatossága. Hszi, a 2017 októberében zajló XIX. CCP Nemzeti Kongresszusának tett jelentésében már megemlíti A négy tudatosságot. Úgy hivatkozik rá, mint a politikai integritás fenntartásának igényére, az egész ország helyzetének felfogására, és a vezetői mag követésének és azzal szövetséget kötésének reprezentációjára. A négy tudatosság biztos út a választott ösvényen, a politikai rendszerben, az iránymutató elméletekben és a szocializmus kultúrájában, melyek a kínai hagyományokkal egészülnek ki. Ezen bizonyosságok közül hármat eredetileg, Hu Csin-tao terjesztett elő, a negyediket Hszi Csin-ping adta hozzá. A dupla védelem ugyanannyira szilárdan védi Hszi pozícióját, ami a CPC Központi Bizottság és az egész párt magját jelenti, mint a CPC, Központi Bizottság vezetőségének egységes és központosított fennhatóságát.

A Tibeti probléma, mint biztonsági ügy
Zhao csak formálisan delegáltja a TAR-nak, valójában semmi köze hozzá. A múlt év NPC ülése alatt is Zhaot jelölték ki, hogy találkozzon a TAR küldöttséggel. Abban az időben a Hszinhua hírügynökség ezt mondta róla: „Arra szólít fel, hogy határozottan hajtsák végre a párt stratégiáját Tibet kormányzásának érdekében.”

A tény, hogy Zhao birtokolja a Kínai Közbiztonsági Miniszteri posztot, nagy jelentőséggel bír a Tibeti kérdéskört illetően, mivel ő felügyeli a Biztonsági Apparátust, ami a tibeti polgárokat ellenőrzi. Hszi már korábban eltervezte a stratégia kialakítását, miszerint „Zhao kormányozza a nemzetet, a határok ellenőrzése által, és egyben ellenőrzi is azokat, miután „stabilizálja” Tibetet.” Ez a koncepció megmutatja, hogy Kína felső vezetése Tibetre, mint belbiztonsági megoldandó problémára tekint.

Annak ellenére, hogy a tibetiek semmilyen erőszakos ellenállást nem tanúsítottak, az erősen politikai töltetű, agresszív, terrorizmusellenes intézkedések megnövekedett militarizációhoz vezettek a Tibeti-fennsíkon. Kína terrorizmuselleni törvénye 2016-ban lépett hatályba, ami további jogtalan intézkedéseket hozott magával. Ez megerősítette a helyi rendőrség és a Kínai Kommunista Párt tisztviselőinek hatalmát, hogy korlátozó intézkedéseket vezethessenek be, és erőszakot alkalmazhassanak ártatlan tibeti emberekkel szemben.

Mivel Tibet a Himalája mentén számos más dél-ázsiai állammal határos, a Kína felső vezetése Tibet keménykezű „stabilizációját” törvényesnek tekinti, amellyel elérheti nemzetközi kapcsolati céljait Dél-Ázsiában. Kína jelenlegi katonai nyomásának hátterében, a vitatott nyugati szektor, az Indiai határterület áll.  A kínai állami média, a Global Times beszámolt arról, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg Tibeti Katonai Parancsnoksága éjszakai gyakorlatokat hajtott végre ezen a területen. Ennek állítólagos célja behatolási-gyakorlat elsajátítása volt, az ellenség vonalai mögé, amelynek során a kínai katonák harci képességeiket tesztelik nehéz terepen. A katonai hadművelet igazolása érdekében a Global Times közölte, hogy Kína és India magasan fekvő területeinek határán mostanában történtek incidensek a két ország haderői között. Állítólag ezt mindkét fél megerősítette. A gyakorlatok közben – írja a Global Times – több mint, kétezer lőszert, puskagránátot és rakétát lőttek ki.

Egy második vasúti-projekt Tibetben, a Szicsuan – Tibet Expressz, fontos része a Kínai Egy öv egy út kezdeményezésnek. Ez a vasútvonal köti össze majd Kínát Dél-Ázsiával, Tibetet átszelve Hszingjang irányába. Az NPC ülése közben egy tibeti képviselő támogatta a vasúti projektet, és kérvényezte annak mihamarabbi elindítását.

A konferenciák során felmerült a „lágy erőszak” használata a tibeti határbiztonság előmozdítása érdekében. Az állami média jelentette, hogy Gu Qingyue, NPC képviselő, a Légierő Mérnökségi Egyetemről javasolja, hogy Kínának át kellene csoportosítania a katonai akadémiák oktatási forrásait. Így a szegénység felszámolására koncentrálhatnának, és az tovább növelné a határ menti területek stabilitását. Gu állítólag 2007 óta támogat egy iskolát a tibeti gyerekeknek, Csinghaiban.

Tibeti küldöttek javaslatokat terjesztenek elő a „Két ülés” megbeszélésén
A kínai állami média beszámolt arról, hogy a TAR delegáltjai 9 javaslatot nyújtottak be az NPC és a CPCC ülésén. Ennek főbb pontjai a szociális infrastruktúra és a gazdaság fejlesztéséről, valamint a környezetvédelemről szóltak. Három javaslatot a delegáció, hatot pedig a tibeti lakosok nevében tettek.

A delegáció javaslatai:
•    Javaslat a tibeti fűtési projekt üzemeltetésének és karbantartásának támogatására;
•     Javaslat az oxigén-ellátási projekt kiépítésének, üzemeltetésének és karbantartásának támogatására Tibet magasan fekvő területein;
•     Javaslat a tibeti elsivatagosodás elleni küzdelem támogatását szolgáló beruházások növelésére.

A tibeti nép nevében tett javaslatok:
•     Javaslat Lhásza, mint határ menti központi város, kiépítésének támogatására;
•     Javaslat a Nyangcsu (kínaiul Nijang) folyó ökológiai helyreállítása és átfogó kezelése végrehajtásának felgyorsítására;
•     Javaslat a Jarlung (kínaiul Jalong) folyó festői környezetének általános programtervének jóváhagyására a kulturális és az ökoturizmus ösztönzése érdekében;
•     Javaslat az energiaipar magas színvonalú fejlesztésének vezetésére a 14. ötéves tervben;
•    Javaslat az alapvető orvosi és egészségügyi szolgáltatások kapacitásának további bővítésére Tibetben.

Az állami média azt is állította, hogy Csinghai képviselői több mint 63 javaslatot nyújtottak be, melyek a tibeti megbízottaktól származtak és több javaslatot tartalmaztak a környezet védelemre. Ilyen például a legeltetési tiltások és korlátozások irányelve a három folyó területén.

Összességében a „Két ülés” találkozón a vezetők arra koncentráltak, hogy mihamarabb befejezzék egy közepesen jómódú társadalom kiépítését Tibetben, még ebben az évben. Vang Jang elnök a CPPCC-nek tett munkaügyi jelentésében kifejezte elköteleződését a nyugati területek további fejlesztése mellett, minden tibeti területet beleértve. Ennek részeként a Kínai Pénzügyminisztérium és az Állami Adóhivatal bejelentette, hogy 2021. január 1-től a vállalkozások egy évig csökkentett mértékű társasági jövedelemadót fizethetnek (15%, a standard 25% helyett), amennyiben befektetnek a felzárkózó nyugati régiók iparába.

Május 9-én a kínai kormány bejelentette, hogy jóváhagyták a Lhásza gazdasági és technológiai fejlesztési övezet alá tartozó Lhásza átfogó vámszabad terület megalapítását. Ezzel támogatják a vállalkozásokat, beleértve a külföldi befektetetéseket és külföldre irányuló kereskedelmet, melyek fő célpontjai a dél-ázsiai országok, mint például Nepál, vagy India.

Idén az NPC úgyszintén elfogadta a Hong Kongra vonatkozó, vitatott Nemzetbiztonsági törvényt. A CPCC ülésének záró megjegyzésében Vang Jang elnök a „kínai stílusú demokráciáról” beszélt, és utalást tett az etnikai csoportokra, mondván; „Folytatni fogjuk az összes politikai párthoz és kisebbséghez tartozó csoportok hatékony szervezését, hogy ajánlatokat tehessünk az ország jobb kormányzása és kollektív egészként való működése érdekében.”

magyar fordítás/TibetPress