Kína meghódítja Afrikát is

2018. szeptember 18./Piacesprofit.hu/TibetPress

eredeti cikk

Az afrikaiak kétharmada pozitívnak tekinti, hogy Kína egyre nagyobb szerepet vállal a kontinensen, sok megfigyelő viszont kizsákmányolásról, függőségről, új gyarmatosításról beszél.

2009 óta Kína lett az afrikai országok legfontosabb kereskedelmi partnere. Pekingi adatok szerint a kereskedelem az elmúlt 10 évben tízszeresére nőtt, értéke tavaly már 300 milliárd dollárt tett ki. Afrika elsősorban olajat, szenet, bauxitot, ércet és nemesfémeket exportál, számára pedig óriási piacot jelentenek a kínai gépgyártás, az elektronika, valamint az olcsó fogyasztási cikkek

A Neue Zürcher Zeitung cikke felhívja a figyelmet a fegyverekre is: egyetlen más ország sem ad el ott annyi hadfelszerelést, mint a kínaiak. Azok egyébként katonailag is fokozottan vállalnak szerepet a kontinensen, az ENSZ békefenntartói között 2000 kínai katona is van, és tavaly nyitották meg Dzsibutin Kína első tengerentúli katonai támaszpontját.

Az hivatalosan a Vörös-tengeri kalózok elleni védekezést szolgálja, de stratégiailag fontos helyen, Afrika szarván, a nemzetközi kereskedelem egyik fő útvonalánál építették ki, és ott nagy szabadkereskedelmi övezetet is létesítettek.

Kína egyébként óriási méretekben építkezik Afrikában: eddig 6200 kilométer hosszban építettek vasútvonalakat, 5000 kilométeren pedig utakat. Feltűnést keltett Addisz-Abeba villamosközlekedésének kiépítése is: a hitelre épített hálózat kocsijait kínaiak vezetik. Általános tapasztalat, hogy a kínai beruházások kevés munkahelyet teremtenek, mert Peking mindent maga bonyolít, munkásokat is szállít a helyszínre.

Az Ernst & Young ugyanakkor arról számol be, hogy Kína 2005 óta 130 ezer munkahelyet hozott létre, és segítheti a kontinens iparosítását, ami a jövő kulcskérdése. Egyénként több mint egymillió kínai él már Afrikában, köztük mintegy 10 ezer magánvállalkozás tulajdonosai és munkatársai, illetve családtagjaik.

Korrupt afrikai politikusok kívánságára sportstadionok, kormányzati paloták épülnek pusztán presztízsokokból.

Ugyanakkor a kínai költekezés sokszor átgondolatlan értelmetlen beruházásokra megy el. Példa rá Egyenlítői Guinea tervezett új fővárosa, amelyre milliárdokat költöttek, és várhatóan soha nem fogják használni.

Kína 2000 és 2017 között mintegy 143 milliárd dollár összegben nyújtott hiteleket, ám az érintett országoknak messze hiányoznak a lehetőségei azok visszafizetéséhez. A Nemzetközi Valutaalap számai azt mutatták, hogy 2013-ban a szub-szaharai országok nemzeti jövedelmének átlag 34 százalékát tette ki a külső adósság és ez az arány – mindenekelőtt a kínai hitelek következtében – 2017-re 53 százalékra nőtt.

A várható következményekre példa Srí Lanka: miután az ország nem tudta visszafizetni a hitelt, amiből Kína kikötőt épített neki, most a stratégiailag fontos helyen fekvő kikötő 60 négyzetkilométernyi területtel együtt 99 évre Kína használatába került.
Egyébként Kína ideális kereskedelmi partner a korrupt afrikai rendszerek számára, hiszen Peking nem törődik emberi jogi kérdésekkel vagy a kormányzás színvonalával. Ezek a rendszerek a világpiaci árak alatt értékesítik a nyersanyagokat, a kiaknázási engedélyeket Kínának, amely nem törődik azzal, mi lesz az üzletek hosszú távú következménye az adott országban.

Nagy Mariann