Kína bevette az ötéves tervébe Magyarországot is

2011. június 24. /atv.hu/TibetPress

Annyi biztos, hogy a Magyarországra látogató kínai miniszterelnök több üzleti megállapodást is menedzsel.

A 12. ötéves terv keretében Kína elmélyíti a kapcsolatait Magyarországgal írja chinadaily.com.cn-en Kao Csien, a kommunista-kapitalista nagyhatalom magyarországi nagykövete. A diplomata azt jósolja, hogy a két ország kereskedelmi forgalma elérheti a 7 milliárd eurót, azaz a 2 ezer milliárd forintot. Összehasonlításképpen: tavaly ez a summa 6,1 milliárd euró volt – ebből a kínai import 1,54 milliárd euró volt. (A nagykövet szerint Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, a kínai–magyar vegyesvállalatok körülbelül 10 ezer fővel növelték alkalmazottaik számát. A magyar vállalatok által Kínában elindított projektek száma 2010-ben meghaladta a 670-et.)

Nem véletlen, hogy a most Magyarországra látogató kínai kormányfő társaságában több mint 300 üzletember van, és a kormányfő tartózkodása alatt több kínai-magyar üzleti megállapodás aláírása is várható. Ven Csia-pao személyében 24 év után először látogat kínai kormányfő Magyarországra. A kínai miniszterelnök szerint a két ország az elmúlt hatvan évben kölcsönösen tiszteletben tartotta, és egyenlő partnerként kezelte egymást, illetve a kölcsönös bizalom jegyében a kapcsolatok stabil fejlődéséért dolgozott. Ven Csia-pao kiemelte, hogy Magyarország soros EU-elnökeként hozzájárult a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez.

Persze a kínai miniszterelnök nem csak azért van Magyarországon, hogy kifejezze nagyrabecsülését.  Ami a tágabban értelmezett gazdasági célokat illeti, Mellár Tamás közgazdász korábban azt nyilatkozta: „pár éve, ha Magyarország nem akart volna egyezséget kötni a valutaalappal, két hónap múlva megbukott volna, most viszont adott a lehetőség, hogy ha az IMF azt mondja, hogy leveszi rólunk a kezét, a nagy hitelminősítők pedig emiatt lehúznak, akkor Magyarország a feltörekvő távol-keleti országokhoz s így akár Kínához is fordulhat. Kína pedig szívesen vesz államkötvényt és stratégiai  cégeket, mert hatalmas megtakarításai vannak, és befolyást akar szerezni”.

És bizony – a nagykövet írása szerint – Magyarország remek ugródeszka lehet Közép- és Kelet Európába. És talán az Unió felé is – az európai közösséggel mindenestre már így több százmilliárd eurót forgalmaz a Mennyei Birodalom. Mindenesetre a hétvégi megbeszéléseken szóba kerülhet a Budapest Airport és a Malév sorsa is. Emlékeztetőül: az állam egyelőre ugyan megvált 25 százalékos BA részesedésétől és átadta azt egy német cégnek, egyes feltételezések szerint a BA egészére a Hainan Airlines Group is pályázhat (a cég korábban például a Malév iránt is érdeklődött).