Kína a (magyar) lehetőségek országa

2011. június 4. /HírExtra/TibetPress

Kína a világ egyik leginkább bővülő gazdasága. A folyamatosan nyíló hatalmas piac, komoly lehetőségeket jelent a magyar vállalkozók számára is. Ez irányú tapasztalatairól kérdeztük Varga Ferencet, aki víziszárnyas tenyésztőként, jól működő kínai kapcsolatokkal bír.

Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. tulajdonosa szerint a magyar mezőgazdaság számára Kína komoly lehetőségeket jelent. (Vele való beszélgetésünk előtt is éppen egy kínai üzletemberrel tárgyalt.) Varga úgy véli, jelenleg is bőven akadnak eleddig kihasználatlan területek, melyek Kína számára rendkívül vonzóak lehetnek.

Burgonya, szőlő, ló

Ilyen lehet a burgonyatermesztés, mely Kínában komoly problémákkal küzd. Magyar fajtákra lenne szükségük, melyeket elkerülnek az ottani (burgonya) betegségek. De Varga szerint jövője van a lucernának is, hiszen a tejelő-szarvasmarha állomány egyre növekszik, őket pedig el kell látni valamivel.

Példaként hozta fel a szőlészetet-borászatot is. Mint mondja jelenleg is folynak tárgyalások egy komplex szőlészet-borászat kialakítására Belső-Mongólia déli részén, ahol konkrét igény van egy ezerhektáros terület betelepítésére.

A vállalkozó kiemelte a lótenyésztésben rejlő lehetőségeket is. Úgy gondolja ez a terület a hazai vállalkozók számára kifejezetten kecsegtető. Magyarország, mint lovas nemzet nemcsak a meglévő lovak tenyésztésirányításában, de sportló/felszerelés/technológia/szakember exportban is érdekelt lehet. Hozzátette jelenleg még nem tud országunk lovat exportálni, mivel a két ország között nincs protokoll aláírva. (Az ügyben most is folynak a tárgyalások a két minisztérium között a karantén feltételek ellenőrzéséről.)

Lúd

Természetesen ki kell emelni a lúdtenyésztést is, hiszen Varga Ferenc éppen ebben a mezőgazdasági ágban elismert szakember és ezen a területen vannak jó üzleti kapcsolatai Kínával. Mint mondja, Kína egyik legfőbb baromfi terméke a húslúd: évente mindegy 550-580 millió darabot (!) állítanak elő. Piaci felmérés alapján a termelés 750-800 millió darabig növelhető. A mi szerencsénk az, hogy a Kínában használt fajta tenyésztési múltja hiányos, a végtermék lúd átlagsúlya 3 kg, és nem bírja a kézi többszöri tollnyerést.

Fajtaváltás és új technológia bevezetése végett kevés számú húsludat importáltak Franciaországból, Dániából, Oroszországból és nagyobb mennyiséget Magyarországról (technológiát is) legfőképpen Varga cégétől. A Hortobágyi Lúdtenyésztő a 2006-os évtől 266.000 darab magas tenyésztési fokozatú tenyésztojást exportált, melyekből kikelt és felnevelt végtermék ludak száma összesen meghaladja a 32 millió darabot. A magyar lúdfajtával együtt a világhírű lúdtollat is exportálták (a libán), de a jövőben is több területen készülnek fajta és technológiaváltásra.

Hogyan kössünk üzletet?

Varga szerint a kínaiak korrekt üzleti partnerek, bár vannak buktatói is a velük való kapcsolatnak. Így például vannak helyzetek, amiket igen sajátosan ítélnek meg: jellemző például, hogy mindig nagy számokban gondolkodnak, és sokszor túlméretezik a terveiket. Sajnos könyvelésük több esetben is minősíthetetlen, a technológiai előírásokat pedig nem mindig tartják be, mondván rövidíteni akarnak bizonyos folyamatokat.

Hogy létrejöjjön a sikeres üzletkötés, ahhoz Varga szerint figyelembe kell vennünk, hogy nincs olyan termékünk amely „egyedülálló” lenne, így számolni kell a mérhetetlenül nagy konkurenciával. Ráadásul figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az adott terméket minél szélesebb körben megismerje a kínai fél, és hogy a kínai felhasználás területén ne legyenek fogyasztási, éghajlati- vagy talajadottságok miatti eltérések.

Tipikus kínai módszer, hogy az üzletemberek a tárgyalásokon törekednek a saját városuk, tartományuk vezetőivel való megjelenésre - egyeztetésre, amit hazai tárgyalások esetén viszonozni kell. Varga Ferenc szerint számukra a jó üzlet alapvetően a minőségen és az értékesítési áron alapszik. Nekünk persze előtérbe lehet helyezni a magyarokra jellemző vendégszeretetet, „közös” történelmi múltunkat, nyitottságunkat termékeink részletes ismertetésére – melyek a kínaiak részéről vétel esetén előnyösebb értékelést tudnak jelenteni.

A párt

Varga külön kiemeli, hogy vegyesvállalat létesítése esetében az üzletkötés egyik garanciája lehet az illetékes városi és pártvezetők pozitív állásfoglalása. Jó tipp a Kínával kapcsolatokra törekvőknek, hogy még az egyszerű eladásokhoz is érdemes Kínában jártas ügyvédi irodát felkérni (hazai-kínai), illetve az üzletkötés előtt érdemes ismerni részletesen az adott üzleti területhez kapcsolódó kínai- és tartományi jogi hátteret, az engedélyezési folyamatokat, az esetleges karantén előírásokat.

Varga Ferenc szerint a hazai vállalkozók Kínával való kapcsolataiban bőven van még kiaknázható terület, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Igaz, ebben a kérdésben állami (államközi) szinten is van még teendő.

További agrárüzleti területek, melyek iránt Kinában érdeklődés mutatkozik (Varga Ferenc nyomán.)

„- víz-szennyvíztisztítás – aquaparkok, wellness szálloda, termál- gyógyfürdők létesítése
- állattenyésztő telepek szennyvíztisztítása, állati hulla megsemmisítése, parkok létesítése
- turisztikai, lovas projektek létesítése (Belső-Mongólia)
- meglévő hagyományos lóállományuk fajtafenntartó és tenyésztői munkában történő részvétel (ló fajta, felszerelés, technológia, szakember export) (Belső-Mongólia, Kína nagyobb területei)
- Nemzeti Parki kapcsolat létesítése (Jilin)
- gyepgazdálkodás (Belső-Mongólia)
- burgonya termesztés (Anhui, Belső-Mongólia)
- komplett szőlészeti – borászati projekt létesítése (Belső-Mongólia)
- pálinka főző projekt létesítése (ebben már működnek magyar vállalatok Kínában) (Shandong tartomány)
- juh- kecskesajt gyártás (több milliós állománnyal rendelkeznek, de nem hasznosítják a tejet, igaz a kínaiak részéről a fogyasztás is kevés) (Belső-Mongólia, Csunking, Kína egyéb területei)
- fűszerpaprika feldolgozás (Belső-Mongólia)