Kilencvenhárom éves korában elhunyt Heinrich Harrer

ICT - 2006. január 7.

Heinrich Harrer, az osztrák származású hegymászó, aki annak idején a nácizmus híve volt, egy Indiában található angol hadifogolytáborból szökött meg, és rejtőzött el a Himalája északi vidékein. Itt került barátságba a Dalai Lámával, akinek tanítója lett. Harrer a mai napon, 93 évesen hunyt el. Családtagjai, akik Karintiában élnek, nem tettek említést a halála okáról, csupán annyit közöltek, hogy "békésen hajtotta végre élete utolsó expedícióját", miután Friesach egyik kórházában elhunyt. Harrer 1912. július 6-án született a karintiai Knappenberg városában. 1938-ban, amikor Németország bekebelezte Ausztriát, Harrer a náci párt tagja lett. A postai alkalmazott fia, a kiváló hegymászó még az SS-hez, a párt rendőri alakulatához is csatlakozott, amelynek nevéhez számos háborús bűn fűződik. Harrert azonban az angolok már a háború elején elfogták Indiában, és fogolytáborba zárták. Harrer, a híres hegymászó és felfedező szoros kapcsolatokat ápolt a nemzetiszocialista párttal, mégis inkább arról volt híres, hogy az ifjú Dalai Láma tanácsadója, tanítója és barátja lett, miután 1944-ben megszökött az angolok fogságából, és Tibetbe menekült. Kalandjait milliók ismerhették meg az 1997-ben bemutatott Hét év Tibetben című film jóvoltából, és csupán pár hónappal a film bemutatása előtt derült fény Harrer legmélyebb és legsötétebb titkára, náci múltjára. Brad Pitt játszotta Harrer szerepét a filmben, mely Harrer visszaemlékezésein alapult arról az időről, amikor 1953-ban a kínai megszállók elől elmenekült Tibet szent városából, Lhászából. A német Stern magazin röviddel a film bemutatóját megelőzően közölte le a Harrer múltjával kapcsolatos dokumentumokat, melyek igazolták, hogy Harrer 1933-ban 21 évesen lépett be az akkor még illegális SA rohamosztag tagjai közé, amikor a náci szervezetek még be voltak tiltva Ausztriában. A film rendezője, Jean-Jacques Annaud elmondta a The Associated Press hírügynökségnek, hogy a napvilágra került tények figyelembe vételével bizonyos apróbb változtatásokat hajtottak végre a filmen, például Harrert náci tisztekkel és zászlóval mutatják. Ennek ellenére a rendező is nagyra értékelte azt az elkötelezettséget az emberi jogokért és egyenlőségért, amelyet Harrer a háború után tanúsított. Annaud így nyilatkozott: "Ez az ember roppant módon szégyelli, amit tett. Becsülöm érte, hogy képes megbánást tanúsítani." Noha Harrer soha nem vett részt semmilyen náci atrocitásban, sokan mégis feltették a kérdést: vajon miért próbálta mindenáron rejtegetni a múltját. Simon Wiesenthal, a híres náci-vadász, aki tavaly halt meg, kijelentette, hogy Harrer soha nem folyt bele a politikába, és háborús bűnökkel sem vádolható. Egy alkalommal Wolfgang Schuessel, osztrák kancellár nyilvánosan mondott köszönetet Harrernek "a sok csodálatos és érdekes beszélgetésért". Továbbá kijelentette: "Harrer élete lenyűgöző". A nyilvános szereplést egyáltalán nem kedvelő férfi, aki idejét hazája, Ausztria és Liechtenstein között osztotta meg, 1997-ben azt nyilatkozta, hogy soha nem vett részt semmilyen SS-tevékenységben, és "tiszta a lelkiismerete". Elismerte azonban, hogy "a mostani szemlélete alapján a náci párt, illetve az SS tagjának lenni rendkívül negatív dolognak minősül". Később náci múltját "ostoba hibának" és "ideológiai tévedésnek" minősítette.