Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kiállítás francia módra: Művészek a zsarnok(ság)ok ellen

2011. augusztus 6./Hír3.hu/TibetPress

A La Manche-csatornánál lévő észak-franciaországi Dinard tengerpartján szürke zászlók lengedeznek, nem a tenger állapotát jelzik, hanem a bolygóét. Wilfredo Prieto kubai művész (1978) lobogói színüket vesztett nemzeti zászlók.

A szeptember 11-ig látható installáció címe Apolitico és részét képezi egy olyan kiállításnak, amelynek témája meglehetősen keménynek tűnik egy vidám nyári üdülőhelyen: a művészet és a politika, vagy inkább a politikák kapcsolatát vizsgálja.

Az érdekes meközelítésről a párizsi Le Monde számolt be, idézve Sylvie Mallet polgármestert, aki feltette a kérdést: "Vajon csak azért, mert nyár van, tiltani kellene azt, hogy egy kicsit eltöprengjünk a világ állapotán"?

Ashok Adicéam, a kiállítás kurátora 32 művészt kért fel arra, hogy elgondolkodtató munkákkal gazdagítsa a nyári szemlét, amelynek címe Big Brother: a művész a zsarnokokkal szemben. Az Apoloticótól néhány méterre Kendell Geers (1968) dél-afrikai művész nagy neoninstallációja látható: az angol believe (hinni) szó, amelynek három központi betűje - lie - más színben fénylik. Lie azt jelenti: hazudni.

A dinard-i művészeti palota falain belül látható kiállítási anyag is elgondolkodtató alkotással kezdődik: a kínai Csang Huan (Chang Huan), aki 1965-ben született és Sanghajban él, monumentális Buddha-kezet öntött olyan más bronzszobrok darabjaiból, amelyeket a kínai kulturális forradalom (1966-1976) idején törtek össze Tibetben.

A kiállítás több részre oszlik, a totalitarizmus különböző arculatait mutatja be. A múltba visszatekintve felidézi Ka:the Kollwitz (1867-1945) művészetét, a német festő- és szobrásznőt a nácik megfosztották tanári állásától és betiltották kiállításait. A dél-afrikai William Kentridge (1955) egyik videója Mussolini etiópiai hódító háborúját leplezi le.

Andrej Molodkin a 2009-es velencei biennále orosz pavilonjában bemutatott művével szerepel, amelyen katonák vérét vegyítette kőolajjal - a két anyagban az volt a közös, hogy mindkettőt a háború dúlta Csecsenföldön gyűjtötte össze. Dinard-ban Molodkin elmondta: a biennále alkalmával szervezett sajtóértekezleten azt kérték tőle küldöttségének vezetői, hogy ne feleljen az alkotásának politikai értelmét feszegető az újságírói kérdésekre, csak a metafizikai vonatkozásokról beszéljen.

Diktatúrává válhat a művészet is - sugallja Ziad Antar (1978) videója, amelyen felülről filmez egy zongoristát, aki Mozart Török indulóját adja elő, ám egy olyan zongorán, amelynek nincsenek húrjai. Így csak a billentyűkön futkározó ujjak okozta zörejt hallani. Ha a néző behunyja a szemét, a hang katonai indulóvá változik, a csizmák csattogására emlékeztet.
Abszurd helyzetet fejez ki az olasz Maurizio Cattelan alkotása, amelyen az ő saját műveit forgalmazó képkereskedő, Massimo De Carlo válik áldozatává: a De Carlót, vagyis a világ egyik vezető galeristáját megtestesítő figurát a művész ragasztószalaggal a falra tapasztotta. A frusztrált művész a következő címet adta alkotásának: Egy tökéletes nap. Lázadás a képkereskedő ellen? Vagy éppen annak helyzetét akarta érzékeltetni a művész diktatúrájához képest? Dinard-ban van min elgondolkodni a nyári vakáció idején.
 

 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb