Jünnan hun kapcsolatai

2011. július 5./OB/TibetPress

A dél-kínai Jünnan tartományban az egykoron virágzott Dian (Tien) királyság területén sok értékes bronztárgy lelet került elő már a Sang-  kortól (Kr. e. 1600-1100) kezdve. A külföldi és a hazai régészek szerint azok a hun mesterek munkái lehettek. 

A Dian királyság titka

A függetlenségéről híres dél-kínai állam, a Dian (Tien) szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a Kína északi részén lévő hun népekkel és a kínai Han-dinasztiával. A királyság területéről előkerült csodálatos bronz kincsek felkeltették a kutatók figyelmét. A legnagyobb lelet együttes Sicsajsan (Shizhaishan) faluból került elő még az 1950-es években, azok formái és öntési technológiája a Sárga-folyó menti hun bronzművességgel jelez rokonságot. Az elmúlt fél évszázadban az egykori királyság területéről több mint tízezer tárgy gyűlt össze, melyek a helyi, valamint a pekingi múzeumok gyűjteményét gyarapították. A régészek lehetségesnek tartják, hogy az ókorban erős hun hatás érte a déli népeket. A bronztárgyakon jellegzetes szkíta-hun állatküzdelmek és vadászjelenetek láthatók, de a mindennapi élet egyes mozzanatai is feltűnnek az öntvényeken. A sztyeppei hatást a sajátos övveretek is erősítik.

Szkíta törzsek Jünnanban?

A magyar közvéleményt legelőször Szentkatolnai Bálint Gábor tájékoztatta a lehetséges dél-kínai hun nyomról. Az egyik nyugati szaklapban még az 1890-es években napvilágot látott egy hír, miszerint egy huni törzs élt Jünnanban, akiket a franciák a hunok leszármazottainak véltek. Szerencsére a 20. században sem merült feledésbe ez a téma. Jaroszlav Lebedinszkij és Victor Mair egy másik rokon nép nyomait vélték felfedezni a dél-kínai térségben. Szerintük a Kr. e. 2. század kezdetén a hunok elől menekülő szkíta törzsek költöztek délre és ők alkották meg a csodás tárgyakat. A két kutató feltevésüket azzal támasztották alá, hogy Dian (Tien) királyság egyéb lelőhelyein talált festményeken sok vadászjelenet fedezhető fel, ahol europid (kaukázusi) lovasok szkíta –hun ruhát viselnek.

Menekülő hunok?

A kínai régészek szerint a Jünnan-tartományból előkerült leletek hun ízlés alapján készültek. A helyi történészek a Han-dinasztia krónikáját (Han-shu) alapul véve úgy vélik, hogy valóban érkeztek északról lovas népek, de szerintük a mai Gansu-tartományból hunok menekültek a kínai támadások elől. Kr. e. 121-ben ugyanis a Hn-dinasztia háborút indított a Selyemút-menti városok megszerzéséért és ekkor a hunok jelentős területeket veszítettek el a Sárga-folyó mentén. Sok hun előkelő csapataival menekülni kényszerült és voltak, akik nem észak, hanem dél felé vették útjukat. A japán Egami Nabuo hasonlóan értékeli a délre került lovas népek történetét, bár szerinte nem hunok, hanem a tibetiek elődjének tartott csiang (qiang) népek foglalták el Jünnan-tartomány hegyvidéki tájait.