Jobbik: a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról

2011. június 23. /barikad.hu/TibetPress

A jobbik tartózkodott az új egyházügyi törvénytervezet bizottsági vitája során. Szükséges a törvényjavaslat, de kritikai észrevételink vannak. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb javaslata. Az újraszabályozás nem halogatható tovább. De ez a sebesség nem bármi áron szükséges. A parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik programjában szerepelt tételesen az új egyházak bejegyzéséről szóló törvény módosítása, az egész egyházpolitikai kérdéskört egy tárca nélküli miniszteri posztot javasolt.

Biznisz egyházak, destruktív egyház kiszűrését ígérte a kormány. A Jobbik , a nemzet, a társadalom és a hitélet szempontjából a legépítőbb kritikával és a legjobb szándékkal nyújtja be javaslatait. Ne hagyjuk, hogy ezek túléljék, kijátsszák ezt, vessünk gátat a hamis, romboló tanok hirdetői előtt.

Rendet vágni, ráncba szedni az egész hitéletet. A kisebb csalókat kizárja, de a nagyobbakat bent hagyja a kormány tervezete. A jelenleg bejegezett több mint 300 egyházat megtizedeli. A fürdővízzel együtt a gyermek is kiborul. A cél az volna, hogy a valóban kártékony szerveződések tűnjenek el. Nem világos, hogy ki, hol, mikor és milyen alapon döntött a három kategóriába sorolt 44 vallási közösség s egyház sorsáról. Nincs olyan ember, aki értené a logikáját, hogy milyen alapon kerültek be és kerültek ki vallási közüsségekm csak találgatni lehet. A logikátlanságra a legkézenfekvőbb válasz gazdasági és politikai lobbik, paktumok eredménye. Kikkel lett egyeztetve?

A kormány előterjesztésében nincs tartalmi szűrő, ezért szélsőséges esetben elméletileg egy papíron 21 évvel ezelőtt létrehozott sátánista

Hit Gyülekezete cionista 2. kategóriába kerülése elfogadhatatlan, állami megállapodást kívánnak velük kötni, akik pár évvel ezelőtt még „imakommandót” hoztak létre a Fidesz-KDNP ellen.

Mirkóczki Ádám a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról

Szávay István a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról

Zagyva György Gyula a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról