Hunzák a hegyekben

2011. február 8. /barikad.hu/TibetPress

Az eurázsiai sztyeppei térséget körülölelő magas hegyláncok termékeny legelőin megtalálhatjuk távoli rokonainkat. Eddig a  Himalája hegyei között élő, alig 14 ezres hunzákról derült ki hun mivoltuk, de hasonló nevű törzs él a Kaukázus legelőin is.

A Kaukázus hegyvonulatai között, a grúz-dagesztáni-azerbajdzsán hármas országhatár közé ékelődve élnek a hunzibok, akiknek a neve a hunokkal való kapcsolatot sejteti számunkra. Erről a népcsoportról elég töredékes adatok állnak rendelkezésre. Az egyik legkorábbi adat róluk, hogy a 16-17. század folyamán az Avar Kánság keretein belül éltek, majd a 19. században a térséget megszálló orosz csapatok szövetséget kötöttek ezzel a harcias hegyi néppel.

Kaukázusi Hunnia

Vizsgáljuk meg, hogy a történeti adatok alapján a hunzibok lehetnek-e a kaukázusi hunok utódai. Már lakóhelyük, vagyis a mai Dagesztán, Grúzia déli fele, valamint Észak-Azerbajdzsán valószínűvé teszi, hogy van közük az egykor ott élt harcias néphez, hiszen épp a fent említett területek voltak a hunok fő szállásterületei a késő ókortól egészen a 8. századi arab hódításig. Dagesztán déli részén több hun sírt tártak fel a régészek, melyek őseink hosszú kaukázusi tartózkodását igazolták, de gondoljunk csak Derbentre, a híres erődre, melyet sokáig Hun kapunak hívtak, mert őseink azon keresztül átjutva elportyáztak Szíriáig.

A kései kaukázusi hun királyság központja Varacsánban volt, melyet a kutatók a mai Mahacskala város közelére helyeznek, ahonnan esetleg a hegyekbe húzódhattak, mint más ősi népek. Néhány lelet arra utal, hogy az ott élő hunok nem tűntek el nyomtalanul. A mai Azerbajdzsán északnyugati határvidékén, Gah város környékén hun sírokat tártak fel, melyekről a helyiek tudni vélik, hogy azok Attila fiainak hamvait rejtik, de mivel a térségben most kezdenek nagyarányú régészeti és néprajzi vizsgálatot, ezért még sok érdekesség kerülhet onnan elő.

Érdekes törzsnevek

Gejbullajev neves azerbajdzsán történész hunnak tartott néhány térségbeli törzsnevet, ilyen a csol, kujvar, csakar, kürin, iszkil, sal, stb. A listából most csak néhány nevet emelnék ki. Az egyik kürin, melyre Szádeczky Lajos a Zichy-expedíció történésze hívta fel a figyelmet. A Kaszpi-tenger közelében élő törzs nevében a mi kürtünk rejtőzhet. A hun törzsnevek közül talán legjobban dokumentált név a cahúr, melyet Gejbullajev bolgárnak vélt, de nem zárta ki a kazak kapcsolatot sem. A régi bolgár törzsnevek között valóban szerepel a csakarar, de annak párhuzamai nem a kazakokig, hanem egészen a mai Belső-Mongóliáig nyúlnak, ahol máig élnek csaharok. Valószínűleg ez is egy ősi hun törzsnév lehetett. Érdemes lenne alapos vizsgálat alá venni az iszkil nevet, hogy van-e köze a szkíta, illetve a mi székely szavunkhoz.

Obrusánszky Borbála