Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Képgaléria

Hun kurgán Tuvában

2011. november 4. /barikad.hu/TibetPress

hun-tuva.jpgAz Orosz Földrajzi Társaság nemrégen bejelentette, hogy szakértői Tuvában egy hun-szarmata kori kurgánsír feltárásán  dolgoznak, melyet a lelőhely neve után Eerbek-10-nek neveztek el.

Első leletek

A leletekre vasúti építkezés során bukkantak a tuvai fővároshoz, Kizilhez közel. Az eddigi vizsgálatok alapján a kurgánsírt a Kökel kultúrához sorolták, mely a Kr. u. 2-6. század között virágzott, létrehozói pedig a hunok és a szarmaták voltak- nyilatkozta Nyikolaj Szmirnov régész az orosz sajtónak.  A sír egy részét kirabolták, így valószínűleg a gazdag aranykincseket elvitték, de a régészek találtak bronz tárgyakat és lószerszámokat, illetve néhány agyagszobrot. A bronzeszközök egy részét a temetési szertartásba használhatták, az agyag ló szobrok pedig az ott élt rokonaink hitvilágához vezetnek bennünket.  A sírban emberi csontok hevertek, egy fiatal nő és férfié, akiket feltehetően lóbőrrel takartak be. Lehet, hogy ebből az ősi szkíta-hun szokásból ered az a magyar mondás, hogy „húzza a lóbőrt”?

tuvamap.jpg

Agyafúrt hunok

A régészek Ázsia szívében más, hunokhoz és szarmata sírhoz tartozó sír együttest is feltártak már. A Surmak-kultúra kurgánjaiban az elhunytakat fakoporsóban temették el, ugyanúgy, mint a mongóliai hun előkelőket. A férfiak csontjain sérülés nyomait találták, melyet harc során szereztek. Találtak „amazonokat”, vagyis olyan nőket, akiket harci díszben helyeztek örök nyugalomra.  régészek néhány sírban felfedezték a skalpolás nyomait, ami azt igazolja, hogy az ősi hun szokást keleti rokonaink is gyakorolták. Egy másik hun-szarmata sírban, Ajmirligben a trepanáció, vagyis az agyműtét nyomait találták meg, mely nagyon gyakori volt a szkíta-hun műveltségi területen és még Árpád-magyarjai is előszeretettel alkalmazták.

hun-tuva1.jpg

Élet Tuvában

A hun-szarmata korszakhoz tartozó tuvai kurgánsírok sok értékes adalékot szolgáltatnak az Ázsiában élt rokonaink életmódjával kapcsolatban. A kökeli kultúra létrehozói főleg pásztorkodásból éltek, fő haszonállatuk a juh volt. Ugyan a régészek földművelésnek nem találtak nyomát, a sírokban egyedül borsószemeket (mongolul: borcsok) fedeztek fel, melyeket talán rituális célból helyezték oda. A régészek úgy vélték, hogy a Tuvában megtelepedő hunok és szarmaták ismerték a földművelést, hiszen az ókori pásztornépek már nem tiszta nomád, hanem félig megtelepedett életmódot folytattak. Az ásványkincsekben rendkívül gazdag Tuvában már a szkíták is fejlett ipart honosítottak meg, ezt megörökölték a hunok és szarmaták, akik nagyon tehetséges fazekasok voltak és művészien megformált kerámia tárgyakat készítettek, de kiválóan értettek a bőrfeldolgozáshoz, a szövéshez és a nemezfeldolgozáshoz.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb