Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Három percet sem kapott a kínai állami tévében Magyarország

2017. november 27./index.hu/TibetPress

Míg nálunk a csapból is Li Ko-csiang kínai miniszterelnök látogatásáról szóló hírek folynak, Pesten pedig lassan a gyaloglás lesz a leggyorsabb közlekedési eszköz, az ázsiai országban alig van visszhangja a találkozónak. Az újságok oda se bagóznak, vagy legfeljebb az állami hírközleményeket veszik át, a köztévé a sokadik csatornájának műsorába tűzött be egy rövid blokkot hazánkról - nyoma sincs az itthoni állami médiából áradó lelkesedésnek.

Ez főleg azért érdekes, mert az ázsiai országban a sajtó szinte teljes egészében a kormány hatáskörébe tartozik, így csak abból lesz sztori, amiből a pekingi vezetők akarják, hogy sztori legyen. A 16+1 pedig nem fut túl jól. Hírszemlénk következik a bolygó másik feléről.

Li Ko-csiang kínai és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fóruma után tartott sajtótájékoztatón a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én Fotó: Koszticsák Szilárd
Li Ko-csiang kínai és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fóruma után tartott sajtótájékoztatón a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én Fotó: Koszticsák Szilárd

Ha bepötyögi az ember Magyarország nevét Kína legnagyobb keresőoldalába, alig néhány, nagyrészt ismétlődő hírt talál a 16+1 csúcsról, valamint egy szerény, négy képből álló galériát, ami Orbánt és Li-t mutatja a reptéren. Noha nem meglepő, hogy a belvárosi káoszról szóló sztorik annyira nem izgatják a kínai olvasókat, a tibeti zászlót lengető tüntetőről szóló sztori pedig valószínűleg a cenzúrán miatt se mehetett volna le, azt hihetnénk, hogy az esemény a másik fél számára is nagy jelentőséggel bír. Ennek azonban a kínai médiában nem látni a jeleit.

A Xinhua, a kínai kormány hivatalos hírügynöksége mindössze két cikkel rendezte le az egész hercehurcát: az egyikben hosszasan ismertetik a 16+1 csúcs mibenlétét, valamint éltetik a két ország barátságát, míg a másik alig pár bekezdésben tárgyalja a Budapest-Belgrád vasútvonalat. A Sina Weibo-n, a Twitter kínai megfelelőjén pedig még ennél is silányabb a helyzet: ha rákeresünk hazánk nevére, a találatok között előbb jelenik meg egy magát Kínában hirdető magyar modell bikinis képe, valamint egy múzeum magyar gyűjteményének ismertetője, mint a 16+1.

Ezeknél talán egy fokkal érdekesebb azonban az az anyag, ami a CCTV, a kínai állami tévé (annak is csak a 4-es számú, külön nemzetközi ügyekkel foglalkozó) adásán ment le. Az alig háromperces klip második fele a kínai konvoj szemszögéből mutatja Budapestet, ami a felvételeken kihaltnak, szinte üresnek tűnik.

A kormány hivatalos oldalán Li Ko-csiang ugyanakkor tetszetős infografikát közölt országunkról, amiben amellett, hogy ismerteti a 16+1-et, pár fontos tudnivalót is leír rólunk: megemlíti többek között Petőfit, valamint élteti azt a szép napot, amikor 1949 októberében Magyarország elismerte a Kínai Népköztársaságot, majd hivatalosan is diplomáciai kapcsolatokat hozott létre.

Nemrég a The Diplomat írt mélyebben az ország kelet-európai kapcsolatait jellemző egyenlőtlenségekről, mi pedig idén hosszabban is foglalkoztunk azzal, hogy hogyan alakultak ki kormányközeli körökben a Kínába vetett hittel kapcsolatos téveszmék és túlzások.

forrás

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb