Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Európa sivatagi buddhistái: a kalmükök

2011. január 5. /nyest.hu/TibetPress

A tibeti buddhizmus az elmúlt 20 évben Magyarországon is szép számú érdeklődőt és hívet szerzett, de azt talán nem mindenki tudja, hogy Európában már lassan négy évszázada jelen van a tibeti buddhizmus. A Volga Kaszpi-tengeri deltájánál ugyanis 1630 óta egy buddhista mongol nép, a kalmükök laknak.

A tibeti buddhizmust a nyugat csak Tibet 1959-es kínai megszállása után kezdte el alaposabban megismerni – amikor India politikai menedéket adott a Dalai Lámának és a vele tartó tibetieknek – pedig a tibeti buddhizmus ekkor már több mint háromszáz éve jelen volt Európában. A mai nevükön kalmükként ismert mongol nép ugyanis 1630 óta a Volga Kaszpi-tengeri deltájának környékén él, kisebb-nagyobb megszakításokkal.

A kalmükök valójában ojrátok, azaz nyugati mongolok. Mai oroszországi köztársaságukban az orosz mellett a kalmük is hivatalos nyelv, és a szovjet elnyomás évei után ismét szabadon gyakorolható a buddhizmus és a kalmük nyelv is. De hogy került ez a lámaista mongol nép Európa keleti határvidékére?

A nyugati mongol ojrátok Dzsingisz kán mongol birodalma óta hol szövetségesként, hol háborúban éltek a többi mongol néppel és Kínával is. Az állandó konfliktusok miatt az ojrátok egyre nyugatabbra kényszerültek vándorolni, és a 16. század végén már a mai Kazahsztán területén éltek, de még folyamatos kapcsolatban a többi mongol néppel. A mongolok egy része már a 14-15. 13-14. században felvette a tibeti buddhizmust, de később visszatértek őseik sámánista szokásaihoz. 1578-ban azonban a keleti mongol Altan kán egyesíteni szerette volna a mongol törzseket egy új mongol birodalom reményében, és ekkor vette fel a tibeti buddhizmus Gelug (sárga kalapos) iskolájának a vallását, hogy szövetségese és vallási legitimitása legyen. Maga a ’dalai’ szó is mongol eredetű, és óceánt jelent – akárcsak a tibeti gyaco kifejezés – és ezt a mongol nevet Altan kán adta a Gelug vonal harmadik apátjának, akiket azóta is Dalai Láma néven ismer a világ.

A különböző mongol nyelvek a mai napig nagyfokú kölcsönös érthetőséget mutatnak, és ez még inkább így volt négyszáz évvel ezelőtt. Az új mongol vallást lassan a nyugati ojrátokhoz is eljutott, akiknek a legnyugatabbi torgut törzshöz tartozó csoportjai 1618-ban már buddhistákként indulhattak az Irtis vidékéről nyugatra. A Volga sztyeppés-sivatagos deltáját 1630 körül érték el, ahonnan a szervezett oszmán és az orosz birodalmak miatt nem tudtak tovább nyugatra nyomulni. A kalmük nevet török nyelveket beszélő szomszédaik adták nekik, ez lassan felváltotta a törzsi elnevezéseiket. Eleinte viszonylagos függetlenségben éltek a kalmükök, megőrizték nomád szokásaikat, de a cári hatolom hamarosan erősebbnek bizonyult náluk. 1771-ben Ubasi kán vezetésével a többségük (öthatoduk) visszaindult a mongol őshaza felé, és bár erősen megfogyatkozva, de el is érték Kína észak-nyugati határát, Dzsungáriát, ahol ma is jelentős számban élnek az ojrát mongolt beszélő leszármazottaik.

A hátramaradt kalmükök lassan, de fokozatosan letelepedtek, ám kapcsolatuk az orosz birodalommal problematikus maradt. A Szovjetunión belül autonóm köztársaságot kaptak, de a második világháború során teljesen kegyvesztettek lettek, amikor a német hadsereg elfoglalta területüket, és Sztálin kooperációval gyanúsította meg őket. 1943 decemberében, a terület visszafoglalása után az egész kalmük lakosságot deportálták Szibéria felé, és csak 14 évvel később, 1957-ben térhettek vissza Hruscsov alatt, és kapták vissza Kalmükföldet, amely a rendszerváltás után Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága lett. A mindig csapadékszegény vidék a felelőtlen szovjet gazdasági tervezés ideje alatt egyre inkább elsivatagosodott.

Ma a kalmükök ugyan többségben vannak saját köztársaságukban, de nyelvük továbbra is veszélyeztetettnek számít, mert a szovjet évek alatt az orosz nyelv egyre dominánsabbá vált. Becslések szerint 170 ezren beszélhetik az ojrát nyelv kalmük változatát a köztársaságban, de százezres nagyságrendű a kínai és a mongol ojrát beszélők száma is. A többi mongol nyelvhez hasonlóan a kalmük nyelv szerkezete is a magyarra emlékeztethet minket: a mongol nyelvek ugyanis ragozó nyelvek, főleg a szavak végén toldalékolnak, van bennük magánhangzó-illeszkedés, és a hangsúly az első szótagra esik. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Jedi visszatér című filmben szereplő evokok nyelvét a kalmükről mintázták.

Az utóbbi időszakban leginkább a sakk és a buddhizmus miatt szerepel Kalmükföld a nemzetközi tudósításokban. 1993 óta Kirszan Iljumzsinov a köztársaság vezetője, aki 1995 óta a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke is egyben. A kalmük általános iskolákban ezért kötelező tantárgy a sakk. A főváros, Eliszta egyik látványossága az impozáns Sakk Város nevezetű sport és kulturális komplexum. Másik nevezetessége a 2005-ben befejezett Arany Templom (Burkhan Baksin Altan Szume), ami jelenleg is Európa legnagyobb buddhista épülete.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb