Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Erőszakos asszimilációval fejlődik a kínai álom

2018. november 3./Kitekintő.hu/TibetPress

eredeti cikk

Hszi Csin-ping elnök Kína átfogó megújulásáról szőtt álmának megvalósulását egyre több nehézség és akadály késlelteti. Az egyik legtöbb fejtörést e tekintetben a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület jelenti, ahol 2009-ben etnikai lázadás tört ki a Kínai Kommunista Párt kisebbségekkel szembeni kegyetlen bánásmódja miatt.

A kínai állampárt által tartományi rendőrállammá változtatott Hszincsiangot a biztonsági erők non-stop megfigyelés alatt tartják, és nem ritka a koholt vádak alapján, önkényesen őrizetbe vett vagy átnevelő táborokba küldött ujgur, kazah és muszlim kisebbségek esete sem. Az ország vezetése azt állítja, hogy célja a „három ördögi erő”, azaz az etnikai szeparatizmus, a vallási szélsőségesség és az erőszakos terrorizmus felszámolása. Az ujgurok által Kínában elkövetett terrorista cselekedetek elhomályosították e három erő közötti határvonalat, és elérték, hogy az állam által foganatosított büntetőintézkedéseket kiterjesszék a potenciálisan állampárt-ellenesnek tartottakra, többek között a kisebbségi etnikai – vallási identitásúakra is.

2017-ben a vallásos lelkesedés feltartóztatása érdekében megtiltották, hogy az ujgurok muszlim nevet adjanak újszülöttjeiknek, továbbá arra kényszerítették őket, hogy megszabaduljanak a fejüket takaró kendőktől és le kellett vágniuk a szakállukat. E drasztikus kínai intézkedések melletti érvként hozták fel, hogy segítségükkel elejét lehet venni a további radikalizálódásnak és a terrortámadásoknak. Kritikusok szerint azonban ezek az intézkedések annyira kegyetlenek, hogy tovább fogják gerjeszteni az ujgurok kínai vezetés iránti haragját és ellenszenvét, ezáltal további táptalajt adnak a radikalizálódásnak.

A kínai alkotmányban is szereplő kisebbségi jogok védelmének és a nemzetközi emberi jogi törvényeknek a megsértése csak a kezdetét jelenti a ma már egyértelműen kibontakozó és elsöprő asszimilációs programnak, amelynek célpontja a kínai muszlim lakosság. Az elmúlt hónapok során egyes becslések szerint több százezer ujgurt zártak átnevelő táborokba, ahol a vallási és kulturális meggyőződésük feladására és az állampárt iránti hűségesküjük letételére kényszerítik őket. A kulturális forradalom óta nem foganatosítottak ilyen hatalmas méretekben ehhez hasonló drákói intézkedéseket.

Mi lehet a magyarázat ezekre a kegyetlen intézkedésekre, ha az állam már amúgy is régóta szorosan tartja a gyeplőt e régió felett? A válasz számos tényező összejátszásában rejlik.

 

A “Kínai Álom”

A legfontosabb faktor Hszi Csin-ping elnök terve a kínai nemzet átfogó megújítására – a „Kínai Álom”, amely két cél megvalósítását jelképezi: a 2021-es évre (amely a Kínai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója) az országnak mérsékelten jóléti társadalommá kell válnia, 2049-re pedig (a Kínai Népköztársaság kikiáltásának centenáriuma) Kínának teljesen fejlett országgá kell válnia.

Habár a „Kínai Álom” nehéz falat, ennek már a régi időkre visszanyúló gyökerei vannak a kínai történelemben, amely a területi integritást és a kínai kultúra felbecsülhetetlen értékeit hangsúlyozza. Nemzeti vízió, amit részben az államnak az az erőfeszítése hajt, hogy egységessé tudja tenni a részekre bomlott országot.

 

Valószínűleg szándékos, hogy ez az álom Han-központú – egy „aki nincs velünk, az ellenünk van” verziója a nemzeti létnek. Ez a meggyőződés tükröződik vissza az átnevelés megvalósításának módjában is, amely egyértelműen a kínai nemzetiség és a Han kultúra identitásának erősítésére, valamint a lokális nacionalizmus megtagadására helyezi a hangsúlyt – ezzel Kína tovább növelheti erejét a globális színtéren.

Az elnök grandiózus stratégiájának központi eleme az „egy övezet, egy út” kezdeményezés, amelynek egyik célja a Kína és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok erősítése. A Hszincsiangban kitört erőszakhullám, de még annak valószínűsíthetősége is számottevő módon veszélyezteti ezt a kezdeményezést. Hszi egységes Kínáról szőtt álmát aláássa a muszlim kisebbségeknek az egyéb közép-ázsiai török csoportokkal való azonosulása is, amely a nemzetállam multikulturális jellemvonásait erősíti.

Chen Quanguo

A kínai elnök határozott szándéka, hogy elejét vegye és semlegesítse ezt a veszélyt. Ebben jelentős segítséget jelent számára a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület kommunista párttitkárának, Chen Quanguo-nak a lelkes támogatása. Chen a múltban a Tibeti Autonóm Régió párttitkára volt, ahol egyebek mellett internálótáborok segítségével fojtotta el a lokális etnikai politikai mozgolódásokat – ezt a módszert fejlesztette tovább Hszincsiangban. Elődeiéhez hasonlóan az ő karrierjét is elősegítik a békés etnikai kisebbségi régiókban elért eredményei. Chen 2017-ben felvételt nyert a Politburo-ba, a legfontosabb döntéseket hozó testületbe.

A biztonsági apparátus szoros ellenőrzés alatt tartásával lehetővé vált Chen számára kényszerítő intézkedéseinek további kiterjesztése. A szinte mindenre kiterjedő felügyelet és a biztonsági erők valós jelenléte együttesen lehetővé teszi, hogy az állam bármilyen akadályt képes elhárítani, felszámolni. Mióta a helyi biztonsági műveleteket a tekintélyes (Hszi Csin-ping által létrehozott) Nemzetbiztonsági Bizottság irányítja, a testület sikerét az alapján ítélik meg, hogyan birkózik meg a hszincsiangi lázadással. Az államelnök személyes irányítása mellett a kudarc még csak szóba sem jöhet.

A háttértámogatás

Nem meglepő módon Hszi és Csen számos segítőtársat tudhat a háta mögött: Hszincsiangban és Pekingben egyetemek és politikai kutatóközpontok fáradhatatlanul dolgoznak a régióbeli nyugtalanság legyőzésén. A régióbeli és kormányzati pártügynökségek felé készített titkosított beadványaik gyakran forrásai az újfajta kényszerítő intézkedéseknek, mint például az újszülötteknek korábban engedélyezett vallási névadás betiltása. Azok alapján, amik eddig az etnikai állami agendáról a politikai kommunikációs csatornákon keresztül nyilvánosságra kerültek, nagy a valószínűsége annak, hogy az internálás alapgondolata tudományos körökből eredt.

Talán még fontosabb, hogy az állampárt Hszincsiang-beli intézkedéseit a kínai lakosok többsége is támogatja. A hivatalos beszámolók ugyanis a tartományt a terrorizmus melegágyaként jellemzik, az ujgurokat és a muszlim kisebbségeket pedig úgy, mint akik az állami támogatások hálátlan haszonélvezői. Habár a történethez az is hozzátartozik, hogy a kínaiak többsége semmit sem tud az átnevelő táborok létezéséről, miközben az állami média tele van a terrorizmusról szóló hírekkel, így szerezve jóváhagyást a „három ördögi erő” leigázásához.

A pekingi vezetés arra is jelentős figyelmet fordít, hogy az intézkedéseivel szemben kritikus nemzetközi hangokat elnémítsa. A Trump-adminisztráció által a kínai emberi jogsértésekre kivetett szankciók mellékesnek tűnnek a kibontakozó kereskedelmi háború tükrében.

Kitekintés

Összességében elmondható, hogy mivel az állampárt stratégiai célkitűzéseit a közvélemény, a kulcspozícióban lévő hivatalnokok és a tudományos vezetők egyaránt támogatják, a kisebbségekkel szembeni kényszerítő intézkedések továbbra is prominens jellemzői lesznek Hszi Csin-ping etnikai programjának. Az államelnök a „Kínai Álmot” láthatóan a békés együttélés helyett az erőszakosabb asszimilációval véli elérhetőnek.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb