Első-, másod- harmadosztályú és pária-egyházak - mi lesz ebből?

2011. június 17. /Stop.hu/TibetPress

"A kormány négy kereszténydemokrata képviselő képében benyújtotta az egyházi törvény tervezetét. A tervezet vezérlő eszméje az önkény" - olvasható a készülő törvény friss értékelésében.

"A tervezet bemutatja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát leváltó jogszabályban rögzített alapjogokat miként emészthetik el a róluk szóló 'sarkalatos törvények'" - írta Révész Sándor a Népszabadságban közölt, "Kegyházi önkény" című vezércikkében.

"A tervezetben első-, másod- és harmadosztályú egyházak, valamint osztályon aluli vallási közösségek, pária felekezetek szerepelnek. A pillanatnyi, nehezen minősíthető minősített többség bármiféle norma, objektív szempont rögzítése nélkül meghatározza, melyik egyház (melyik hívő) melyik kategóriába kerül. Ezt természetesen kétharmaddal bármikor meg is lehet változtatni. Sűrű nyelvcsapásokkal, politikai szolgálattal feljebb lehet kerülni, aki meg nem parírozik, lecsúszhat. A végrehajtó hatalom saját szempontjai szerint büntetheti és jutalmazhatja az egyházakat, kegyet oszt és jogot foszt, az egyházak politikai kiszolgáltatottsága, szolga- (kegyenc-) sorsa beteljesedik" - állapította meg a publicista.

A törvénytervezetről pénteken közleményt adott ki a Derű Egyház, amelynek nevében Rózsahegyi Márk megállapította: a törvényjavaslat "igen sok törvényellenes ezért megváltoztatandó pontot tartalmaz" . "45 egyházzal kivételeznek, őket az állam védetté nyilvánította, mert olyan tevékenységet végeznek, amely az állam szerint követendő , ezért ők mentesülnek minden új bejegyzési procedúrától, amely diszkriminatív és törvénysértő. A maradék 200 egyháznak a törvény hatálybalépése után 30 napja lesz arra, hogy megfeleljen az új törvénynek, vagy nyilatkozzon arról, hogy alapítványi keretek között végzi tovább a tevékenységét, ám ha ezt elmulasztja, minden vagyona (ingó és ingatlan tulajdona) a Magyar Államra száll." Ez utóbbiról a Derű Egyház vezetője kijelenti, ez az államosítás példátlan és törvénytelen.

"A kormány az új törvénnyel több problémát csinál, mintha nem csinált volna semmit. Sokkal olcsóbb lett volna, ha csak annyit mondtak volna, hogy az egyházak most x évig (amíg válság van), nem kapják meg az 1% kiegészítést" - írta közleményében a Derű Egyház nevében Rózsahegyi Márk. - "Mint derűs, optimista ember bízom Istenben és magamban annyira, hogy tudjam, mindig van választás, mindig lehet valamit jobban csinálni. Kérem, csinálják jobban!"


Idézett vezércikkében Révész Sándor az egyházaknak a törvénytervezet szerinti "kategorizálásával" kapcsolatban néhány kiáltó ellentmondásra hívja fel a figyelmet:

"A Magyarországon mikroszkópikus Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus és a Magyarországi Bolgár Otrodox Egyház első osztályú. Nyilván a nemzetközi bonyodalmak elkerülése végett. Az ország negyedik legnagyobb, legbefolyásosabb egyháza, a Hit gyülekezete másodosztályú lett. Nyilván a "jobboldalon" belüli bonyodalmak elkerülési végett. Magasztos, elvi szempontok."

"A sok százmilliós világvallások, a buddhizmus, az iszlám harmadosztályúak, a hinduizmus számos ágának egyikét képviselő krisnások másodosztályúak" - sorolja a vezércikk szerzője, illusztrálva, hogy az egyes vallások világméretű befolyásának szempontja sem érvényesül a tervezetben.

A publicista azt is kiemeli: "A törvénytervezet minden hívőt bezár az egyházába. A kiszakadók húsz évig, ezres létszámig nem alakíthatnak új egyházat, de ezen feltételek teljesítése esetén sem, ha a hitügyi döntőbírónak felkent tekintetes Bíróság úgy véli, nem eléggé újak és mások az ő hitelveik, mint valamely bejegyzett egyházé. Ezenközben másodosztályú egyházként működhet az Erdélyi Gyülekezet, mely nagy kereszt(y)ény egyházak Erdélyből elszármazott híveiből áll, reformátusokból, katolikusokból, református pap alapította, rendezvényeiken református és katolikus papok celebrálnak, és soha nem is állították magukról, hogy bármiféle sajátos hitelveket képviselnének."

A fejtegetésből kiderül, érdekes bírósági eljárások is várhatók:
"Új egyházként azok jegyezhetik be magukat, amelyek fel tudnak mutatni húsz éves szervezett magyarországi jelenlétet vagy ezer hívőt, és Fővárosi Bíróság nem dobja vissza a kérelmüket annak a gumiparagrafusnak az alapján, mely szerint magatartási követelményeik nem sérthetik az erkölcsöt, az emberi méltóságot. Csakhogy a különböző felekezetek többek között azért különbözőek, hogy mást gondoljanak arról, mi sérti az erkölcsöt. Ha a többnejűség sérti, akkor az iszlám például nem lehetne még harmadosztályú egyház sem. Az egész reformáció abból indult ki, hogy a római katolikus egyház maga az erkölcsi fertő" - olvasható a publicisztikában.